RE - FLEXI - OK

Teljesítmény?

 A szabadság veszett – állapota egyáltalán nem felemelő, hanem gyötrő, következményeiben...
Orbán a „király”? Mi végre lenne az? Mert Magyarország jobban teljesít? Igazságtartalma pont nulla... se plusz se mínusz... a megismerés szubjektivitása, ingatag-helyzetű emberek társadalmi aktivitása a békaseggénél- megnehezítik a tájékozódást önfényezéssel, folyamatos hazugsággal, hamis adatokkal, persze részigazságuk van... mint mindenben, fellelhető valami!
A bajokkal terhes hatalma teljesült- gazdasága ellentmondásokkal telített, értelmetlenségek és jövő kilátástalanságának „záloga” - úgy- ahogy van szar! Kiszámíthatatlan- kínzó felelősség forrása, az egyén abszolút kitaszítottságának és magányának az alapja... hogy e társadalom túlélte magát nem Orbánéknak köszönhető – ők nem tudják nyugodtságra bírni az állampolgárt, és sajnos félnünk kell a jövőtől. Mivel a megismerés náluk individuális, az intuícióval azonosul, szükségképpen sokféle eredmény adódik. Ezen az alapon nincs és nem is lehet egységes kritériumot találni annak eldöntésére, hogy melyik igaz, és ezért mindegyiket igaznak kell állítani a maga szempontjából. Egymásnak ellentmondó áramlatain, az unortodoxia, mint hanyatló „izé” volt- van jelen irracionálisan... a mutyikkal meg elrontották – lerontották azt a kevés eredményt is, amit erőlködve az agresszív érdekeknek adtak.  Tehát haladásellenes politika miatt sokszínűsége látta kárát – léte negatív tényező (most is). Válságban minden...  mégis jobban teljesítene az ország – mese! Realisták? Reakciósok inkább... gyakorlatfelfogásuk (a hatalomban) azonban idealista, mivel a gyakorlatot azonosítja a tudattevékenységgel, mellyel az én – a saját világát építi fel az „áradatból”! Persze szavakban, mert erkölcsiekben a kirakat fényes csak! Átélés – érzés veszett (ész elől elzárva), nincs bizalom sem, csak a valóságtól elzárt dolgaikon kakaskodnak! Az orbáni politika által szerzett  ismeretek igaz vagy nem igaz voltának a logika sem lehet mércéje! Ez az „ismeretelmélet” mélységesen antidemokratikus...
Ezzel összefüggésben vallják, hogy a gyakorlat az igazság hasznos következménye. Igazságnak viszont azt tartják, ami hasznos következményekhez vezet... trafikmutyi- előtte a földmutyik stb. Egyéni képesség semmit nem számít, viszont számít, hogy ki- kinek a rokona – ki- kinek a barátja, milyen kötelékkel kapcsolódik valaki a hatalom nagyjaihoz, helyzetétől és érdekeitől függ az igazságtartalom. Színvonal? Hm... a valóság lényegének elkendőzésével, és e mellett a tartalmi kérdés, az igazság kérdése egyben... mélységében és szélességében mennyire átfogó, gondolatilag mit ad hozzá – már másodlagos kérdés. Kérdésfeltevések hamissága és megállapításaik igazsága, jellemzőiben hanyatlók, alapproblémáiban és koncepcióiban csak részeredmények jelentkeznek, amelyeket a hibás alapkoncepció el is torzít!
Jobban teljesít Magyarország? - a megalázó közmunkával (talán) igen... éhbérrel, amelyeknek értelme- nincsen haszna: esztétikai (amúgy kimerül a térrendezésben). Jobban teljesít Magyarország? - Formai oldalából sem... mint színvonaltalan valami - képlékenységével másodlagos – nincs meggyőző erő, érdeklődést sem kelt, nem is ösztönöz csak kényszerít – nincs stílus, elemzés stb.! A valóság hamis! A valóság lényegét magas színvonalon torzítják... a mindenki ellen folytatott harcban kibékíthetetlenül és mind élesebbé válik a lét! Orbánék az ész ellenére is ragaszkodnak a túlhaladott állapotokhoz – és ez lesz a vesztük!

Immár a nemzet hőse vagy – Öregem!
Csak így, nemes egyszerűen...
amiért mindig harcolni akartál és harcolsz,
„ott a haza az öklöd közepébe”
(ritka perc) – olyan lesz, amilyenné teszed...
de áruló- elárult idegzeted –
Istenem!
ha összeomlanál, „egy nép omlana össze!” Veled
zárszámadással a feladat –
            korlátlan hatalmad
a színek államában (!) - a szokásos bajok miatt,
hol porciózva megváltásom cafatként lohad -
tüskéid élezve idő-szobra – árnyak játékával
belém vércseppnyi szabadsággal mélyed
éllel- magyar, fin(n)-torok testvériességében szigorral,
már egy égi-rendnek telt el,
nemzetin – székely-magaddal- szédelgőn értelmet nem ad
mégsem - a látszat középpontjában
            fakuljuk egymást-
erre vannak még szavak...
mostoha sors, világos rend a pókhálós vájataiban
vacogva szaggat ízeimre most jajjal..
„türelmetlen vagyok és támadó”,
           ahogy a nyáj torpan a bajban-
sokad-magammal érdekül még visszatart-
           mit hátrahagy majd örökül marad --(szőke)

2013.10.07.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat