A kifakult köpönyeg...
„Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.” Ezt mondta a nyilasoknak Bethlen István az Országgyűlésben.
Ó! - hogy milyen igaz ma is... a Fideszre vonatkoztatva! Bethlen kormányzati eszménye: az 1920-as években újjáformált XIX. századi antidemokratikus-elitista parlamentarizmus. Az első világháború után kialakult tömegdemokráciákat ezért változatlanul „beteg és elfajult demokráciáknak” tartotta, és úgy vélte, hogy a merev többségi elv a jövőben is „bizonyos korrektúrákra szorul”. (…)
Orbán „nyílt” politikája a hátulról mellbe... mert elölről már próbálta Horthyval, most annak egyik vezető politikusával kísérletezik! Szobrát avatja (a napnál is világosabban a Horthy időket hozza vissza) magát hozzá- hasonlítva, annak az embernek személyét, munkásságát, aki legközelebb áll elképzelésben hozzájuk, mert a nagybirtok és a nagy -tőke uralmának megszilárdítását célozta meg. És neki nem sikerült az, ami a Fidesznek már igen: a Kisgazda Párt felszámolása! - aztán a személyével kapcsolatban egy frankhamisítási botrány (már érthető Orbán viszolygása a franktól, bár botrány az volt, és van most is) – majd szűkítette a választójogot, ahogy most a Fidesz, súlyos adóemelésekkel „segítette” a gazdaság konszolidálódását (igaz az ország gazdaságát külföldi kölcsönökkel és az un. Népszövetségi kölcsön megszervezésével segítette). Viszont Orbán ráhajaz az adókkal... Barátságot kötött a fasiszta Olaszországgal, Gömbössel nézeteltérése támadt (ezért lemondott), de így is a kormányzó tanácsadójaként továbbra is jelentős szerepet játszott. Szerette a titkos paktumokat – utálta a „vörösöket”... mint Orbánék (lám a tükör megfakult!).
Horthy- Bethlent a felsőház örökös tagjává nevezte ki. A Horthy-rendszer „átmentésére” törekedett – vezetője a konzervatív angolszászok felé orientálódó politikai áramlatnak.
Orbán (ha nyer- sajnos igen!) megpróbálkozik Horthyval- bepróbálkozik a kormányzósággal vagy (!) - egyfajta prezidenciális rendszerrel- magukat kihozta már így is „elitnek” (mondván: a nép akarata) és irány a Vár (!) – az egységes kormányzópárt is megvan (csöndben, lehet a titkos egyezség is megvan a jobboldallal), már nincs két pofon, nincs hazazavarás, de a gárda maradt... velük udvariasan beszélnek, a szocialistákat nyíltan kiutálják – ködösítenek és színjátékot folytatnak...
Az ország árulóinak tartják a szocialistákat a Tavares jelentés kapcsán, de Orbán már feledte, hogy a szocialisták ellen az európai „besúgást” ők kezdték el (és csendben kérdem : ki az ellenségünk az EU-ban? - mert ellenséget kiált Orbán)! Nem Horthy idők kellenek (az már valóság a nyomorral, a szegényekkel, az éhség-konyhák előtt kígyózó sorokkal) - csak magára rálátással legyen, hogy tükör lehessen s cselekedetei pedig legyenek annak tükörképei...
Továbbgondolásra ajánlom... miért, hogy a bölcset juttatta balszerencsére és sikerre a megátalkodottat? Hogyan engedhette, hogy a kiválókat száműzzék (kényszere vitte külföldre – a munka hiánya) és – hogy az ostobákat megbecsüljék (ott ülnek körötte)? Miért válhattak az igazak szegényekké, a gonoszak gazdagokká (magát is értse bele)?
És elfeledkezik magáról Orbán (felszólalásaiban), ő- nem csak a Fidesz miniszterelnöke, hanem Magyarországé, hát viselkedjék is úgy! Az ellenzék is képviseletet tölt be... a népet sérti, ha őket szapulja... míg élünk, addig vagyunk és különbözők (egységessé nem faraghatod az embert), vannak okosak, és együgyűk - kiválók és hitványak... és ott- mindnek az akarat, az orbáni, amely szabadságot zeng, de kényszerrel avat – függetlenséget mond a szája és függőségébe pusztul bele az ember!
Mert nem engedi meg, hogy az ember- idehaza megvalósítsa önmagát... elnyomó, zsarnoki korlátaival szab határt a létnek. Csak tudással és helyes gondolkodással jutunk az igazságossághoz és a kötelességérzethez - nem focival! Ugyebár?! A Fidesznek nem sajátja a tudás – csak vigyorognak – és ez az életpályamodell kapcsán a pedagógusoknál csapodik le meghatározóan negatív módon!
„Pokorni a pedagógusi életpályamodell kapcsán elmondta, a kitűzött célok közül az életpályamodell kettőt biztosan nem tudott elérni, nevezetesen, hogy a pedagógusi pályát vonzóvá tegye a pályakezdők számára, illetve hogy honorálja a minőséget, és arra ösztönözze a belső szereplőket, hogy többet dolgozzanak, több munkát vállaljanak. Ez utóbbi kapcsán inkább visszalépés történt, hiszen az új szabályozás a túlmunkát is az alaptevékenységek körébe sorolja - jegyezte meg a szakpolitikus.”
És- mint az oktatásban már az egész országban így van... a Fideszes urak (pár kivétel azért van) bevezethetnék a viselkedéstant is (magukra vonatkozóan)! Beleértve a KDNP-t is, mert az álságos duma kiakasztó „szolidarítás” adakozásban (Harrach- de Pálfi sem volt a csúcson - csak kioktatólag- gusztustalan) – talán mégsem erről kellene beszélni... megalázó, hogy így kell élni és ezért is, ebből is – még fényezik magukat!
A parlamentben leművelt viselkedés, hozzászólásban bohózat... nevetséges szinteken osztják a tutit - és osztják ki egymást. Telhetetlenségben élenjárók 2/3-da borítja az egyensúlyt már mindenben, mivé a hűség viszi őket (hűség a párthoz és hűség Orbánhoz), az igazságosság már elenyészett rég!
Botrány és botrány ok – mégis a szokásos
kellék, hol széptevésivel „sötétség és hideg honol”,
hozott bút, bajt, nyomort...
Bezzeg a hatalom ragyog, fényes kirakatban
a súlypont eltolódás ad rangot.
A bajok felett őrködnek átlátszón
az idők végezetéig - jó-volt
okán béklyózva a most...
már menekülve elbotorkálok--(szőke)
2013.10.07.