hogy a magyar katolikusok nem óhajtanak sem könyörületesek, sem emberségesek lenni: a hazánkban jogosultan tartózkodó idegeneket érseki áldással gyűlölik. Ámen!
Hol itt a lelkiismeret, az 56-os szellem? – mernünk kell legyőzni az egészségtelen megnyilvánulást, mellyel beszennyezik történelmünket… félre a szégyenlősséggel - amire kioktattak minket, de hittel- hallgatva lelkiismeretünkre, meggyőződéssel vallani, hogy az embertelenségnek nincs helye a politikai életben… ugye Orbán úr? "Homo Brüsszelikusz" - de jó pofa - és nem folytatjuk (?) - "újra kezdjük" (MUK orbáni változatra!) (?) - régen rossz! "Győzünk megint"! - jaj nekünk! Még mindig a barikádon… (?) még ha kellett is akkor, az is önvédelemből volt tett, vélt- vagy valós ítélettel (mert akkor, azt még eldönteni nem lehetett) hősies kiállás árán is. De most és így - csak visszaél helyzetével, elembertelenedett e cselekedettel!
Majd egyszer, ha - mikor eljut odáig; hogy képes a "szívével gondolkodni és az agyával érezni", vagyis intellektuális erejét a szeretet szolgálatába állítja, akkor végre tudatos építőjévé válik országának. S a bárányok hallgatnak… nem szólnak a KDNP-sek sem- érdekes e lélektani tény. Talán erőfeszítésbe, áldozatba kerülne megszólalni ez ügyben, mert
...szavak tüzével a lélek más tűnődésre hív!
- a ma
titkot rejteget súgva-búgva
így
émelyegve istenít
- e létben-könnyült csönd-ötletében
„Isten nagy súgás-akarata”! -
Ám - égi vágyain
álmot így sem hozott létembe hatalma
mit magamban csöndem áhítatra adhatna – (szőke)
2017. 10. 24.