RE - FLEXI - OK

Álomkór...

Megújul és fiatalodik az mszp!? No kérem szépen Lendvaival és Kováccsal... divat lett a múltra-kacsingatás. Ha valami nem megy, akkor a múltat rángatjuk elő a kalapból. Szóvivők sorával erősített tanácsadói testület már előre vetít valamit, pld.: győzelem esélye is elszállt. Mesterházy, mint következő miniszterelnök – jaj! - ott meg az alkalmasság is felmerült (nem most, már rég!). 2010 óta tesze-tosza hangulatában a párt- szalonkodnak, mint úri-kisasszonyok, amikor báltermi szigetet alkotnak, akik a bálban épp „petrezselymet” árulnak (s jól elvannak magukban)... mi volna az oka? - a jóság, gyöngeség, félsz, gőg, szemérem? Együttese! - és hogy bután a vártán, várnak a sült-galambra. Teljességről beszélni így se - úgy se tudnak- önzésük okán, annak reális valóságával és- mert az állandó gazdagodás náluk is motivál – ihletve így a gond és a nép csak sokadlagos.
Szóval maradjon a Fidesz, ők legalább a semmit is jól eladják... tudnak beszélni (nem makognak, a hülyeséget is magabiztosan adják elő)!
Mesterházy a töretlen bizalommal megmarad magnak pártjában (az országnak már nem kell!) - torzóik kibomlanak elnehezülnek tündérléptükkel és visszahozzák az elmúlt idők régmúlt tartalmát... görcsben a gyomor és türelmetlen a világ- őket ez nem érdekli (nem is érzékelik). A kongresszus mit választott, mint lényeg: Mesterházy jelölve következő miniszterelnöknek.
És? De majd rádöbbennek (magukban morfondírozva), hogy a barátok hiánya, hogyan fogja beárnyékolni jövőjüket- réveteggé tették a mosolygó szemek pillantását is és csak emléknek (vagy már annak sem) maradnak meg a mámorba. Nincs béke... a társadalomban tüske lett az mszp! „Egy helyben ülve ismét az országutakat rójuk”!
A választás már elúszott... győzött a Fidesz!
Külön senki nem győzhet- együtt az mszp tagadásával nem lehet – Gyurcsány szókimondása fog hiányozni mindenütt, lassan ők már többen vannak magukban is, mint az mszp és szövetségesei együtt!

Mikor volt jobb?
Mikor lesz jobb, és most mi van?
Reményem ablakában-
kívülről verdesi az anyagot
bohóc-mozdulatban immár- onnan...
még időn át és teréből rá ingerül hagy,
hogy romlatlan végzet rakja fel falát.
Téglánként szorult belém az ingerület,
                ami fáj-
lelkendezni így sem akar-
gyökerem köt, súlya bármi-tüskéin
mázolja szét lapjait, s pókerarccal néz (le) rám--(szőke)

Mindenre van magyarázat... az mszp munkájára nincs- semmit be nem látnak, változni nem akarnak. Elvtársak! Eltévedtek a lovasok! - „új hínárú útnak” vágnak neki... képtelen emberi helyzetekben Európa is csak pisloghat, hogy zihálva érkezik a gondolat, sajnos csak rejtetten a megélt szenvedések tájairól. A szavak parancsából a latolgatás kínzó érzése már bonyolult összefüggésein keresztül tör felszínre, de a félreértések következménye logikai magyarázatával csak az átvillanó sajgást tapasztalhatjuk meg és nem a győzelmet! Nem szavazhatok rájuk- és egyáltalán nem is szavazok már senkire. Csak azért adjak voksot, hogy a parlamentben jól üljenek újabb négy évig? - nem tehetem! Nem is teszem!
Az- aki azt mondja, hogy ezzel a Fideszt segítem, annak az anyját küldöm az utca sarkára... de inkább ők maradjanak porondon, mint ez a sok bégető birka, bőgő-marha vezéreikkel... mind ott komorodik „értékeiben” a lehetőség végső határán, mint ahogy a feketénél már nincs sötétebb! Ezen sem Lendvai, sem Kovács nem tud segíteni, rontani igen!
Sérteném méltóságukat (legfeljebb érdekeiket tudnám)?  – nem hiszem – ők sértették fel azok méltóságát, akik bíztak e „színjátékban”, mert színjáték az egész, az jön le! Álomkórban szenvednek az mszp-sek, amikor a dolgok lényegét elönti a ridegség, s hidegével szokatlankodik az enyészet trágyadombján... a málló időben jön a személyes leszámolás majd (szokásból), a hideg tapintású gondolatok sors-adta- borzongató érzését ébresztgetve. Vége! Végük!
Én leírtam őket!
2013.11.06.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat