RE - FLEXI - OK

Az illuzórikus valóság...

Ami drámai.

„...az ellenzék nem épít tartósan politikát a hatalmon lévők bűneire, botrányaira. Felvetnek ugyan témákat, de szinte rögtön el is engedik, inkább egymás ellen politizálnak és nem a kormány ellen.

Ennek az erőtlenségnek egyértelműen a baloldal 2010-es összeomlása az oka, amelyből a mai napig nem tudott lábra állni az ellenzék. Tehát hiába a választók felháborodása, hiába csalódtak sokan már az előző ciklus első felében a Fideszben, az ellenzék hitelvesztése miatt ennek az elégedetlenségnek nem volt hol lecsapódnia...”

Az MSZP-sek 2009-ben már egy neoliberális irányzat felé „menetelve” akartak megújulni. A neoliberális eszme, mint olyan „, ami régi új” - a liberalizmus, más néven szabadelvűség, gondolatok széles spektrumán alapuló eszmerendszer, amelyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt.

Az igazi baloldali értékek: a szolidaritás, szociális gondoskodás, társadalmi igazságosság olyasvalami, amin nehéz annyira mást érteni, mint a liberális értékek esetén.

Azonban nem mindegy, hogy az ezeket képviselő párt milyen mértékben, milyen módon és milyen gondolkodási alapokkal szeretné előmozdítani ezen értékek ügyét...

Tóbiás utalt ama szándékra, hogy a szociáldemokráciát sajátjának tudja- s úgy „adja” el magát az MSZP, saját értékként... ahogy kijelentette, hogy „nem elég demokratának lenni- szociáldemokratának kell lenni”! Valahogy a mis-másolás, az elmúlt négy-év „tangózása” meg arra mutat, hogy a kapitalizmust nagyon is elfogadták (a szocdemek is)- de tehetetlenségük okán a „tingli-tangli” immár. Hogy nem találják a helyüket, azt kétlem - nagyon megtalálták a kormánypártok mellett...

...és ilyetén is- meg- hogy mindenben náluk is, a szerzés szabadsága lett elsődleges... minden szabadságot megelőzve. Az MSZP minden ellenkezése csak látszat!

Ilyetén erkölcsi értékben sem állanak a helyzet magaslatán, „sokalakú” életük mindig a kicsinyes valót tükrözte... tisztesség és becsület csak szó ugyebár, a Simon-ügy, Tóbiás-ügy és hogy ezekben mi a jogszerű és mi erkölcsös- az az ellátások tekintetében, a múltnak és jelennek egységét, egymásba ömlését idézik fel, mert mindig is voltak ügyeik- csak nem kerültek reflektorfénybe - amúgy meg színház az egész világ, de benne nem statiszták ők, hanem főszereplők...

A túlsúlyba került magánérdekeket háttérbe szorító reformját, imigyen nem tudták magukévá tenni, pedig ez - mint egyik fő szempont- szerepel a szociáldemokraták „étlapján”!

Ugyanis a mai baloldal csak „egy humanista és közösségi értékrend jegyében” alakítható csak újjá... az MSZP-nek sem ártana megszívlelni. Ám ha ragaszkodnak a régi úthoz- ott nem fogadták el a kapitalista társadalom liberális apológiáját... az a tény, hogy meg kell indokolniuk magatartásukat- ami közvetlenül hat- az egyént és a viselkedését meghatározó értékek kapcsolatára, befolyásolja a személyiségét, identitását. Így a humanizmus egy szó csupán – és mert nincs megújulásuk, a közösségeket sem újítják, hanem rombolják, hogy mivé építik majd fel, az még kérdéses, immár divat lett a fordítva lovagolás, ami eddig csak Orbán sajátja volt (ő itt már „jó” tanítóként van jelen)!

Magyarországon ez az érték (a fent aláhúzott értékrendre utalva) teljesen a perifériára szorult, és csak további eljelentéktelenedésével találkozunk. Az autonóm emberi értékek pedig - melyek amúgy sem voltak többségben elfogadottak és nyilvánvalóak a mindennapi életben - még kevésbé váltak karakterisztikusakká... az orbáni „hablatyba” már beleszőtt a humanizmus, amolyan keresztényin (mint "igaz-humanizmus"), ami most mindenek fölött elsődleges szempont lett, de valahogy a valós tartalmi értékét ők sem találják! "Kifinomultságuk" tekintetében pláne nem... bár kifonomodtak a szerzésben, a vagyonosodásban, ám hogy sajátjukká lett - ez a homo unius libri "magaslat" - vele jobbá sem lett (!)

És megint a megújulás jegyében járnak az MSZP-sek... meghatározásban csak a szavak káoszát láthatom, pedig a baloldal, olyan társadalom megteremtését tarthatná céljának, amely a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapul. Törekvéseit a társadalom többségének támogatásával kellene élre vinni, a természeti és az épített környezetért viselt felelősséggel kellene, hogy kívánja megvalósítani.

Tóbiás a megválasztásánál a kultúrát jelölte meg első szempontnak, a megújulás folyamatában... majd a napokban, a szociális-alapokkal merengett magában, ezzel úgy kihúzták a talajt a szocdemek lába alól, hogy azok azóta kénytelenek újradefiniálgatni magukat, hogy most akkor mi a francot is képviseljenek.

Schmuck-ot nem féltem, cimborál, ha kell mindenkivel. Ha kell a hatalommal is... (mint a szocialistáknál is a régi és az új vezetés is). Integrálók és már nem is baloldalian... igazi baloldali és liberális értékek ilyetén már nem is léteznek.

Ami ugyanis azokból jó, az szinte minden pártnál megvan, ami meg nem jó, az már nem is érték... az irány: „a magántulajdon támogatása, a teljesítmények tisztességes és szabad versenye, a piacnak megfelelő árak, a tervgazdaság elutasítása, a monopóliumok független ellenőrzése, a pénzügy központi felügyelete a valuta, az iparűzés és a telephely megválasztása szabadságának védelme érdekében, a túlságosan magas jövedelem-adókulcsok csökkentése, a gazdaságilag gyengék szociális biztonsága, bérmegállapodás” (ami mind a szocdemek elve)... csak részeiben adja igazságát, mert egyrészt, hol vannak még ettől, hogy az elveket gyakorlat is kövesse, másrészt az elveket az MSZP immár magához lopta értéknek... és a szociális érzékenységük (ami még mutat valamit- legalábbis „dumában”) mondatja velük, hogy a jólét a gazdaság fejlődésén múlik... de a gazdaság – a statisztikák ellenére is – a béka feneke alatt van, amiről ők is tehetnek, amiként részt kaptak belőle és engedtek a kísértésnek (példának: elnézve a költségtérítésekből származó visszaélések, és ami még a lepel alatt elsunnyogva, a Simon-ügy és a hatalommal való egyetértésben)... amiért is a „jutalom”, hogy az elmúlt négy-év jellegzetes kis-csattanói mellett eljátszották összeszedettségüket...

Érték volna? - ahogy a lét szféráiban hasznosul bizonyára, ám viszonylataiban csak szimbólum és fogalmain már kifordított állapotában, hol az érdek mellett nincs szépség sem igazság, sem eszmények- sem normatívák... a tudat meg spekulatív mozzanatain lényegelt!

Gúnyolódni, cinikusan viselkedni

nos- ehhez nem kell egyetem...

gyalázatunkra lelt bűnt és hibát,

vetjük- elvetjük? -

ahogy a sok „herélt” vinnyog -

hiszi férfi

és férfias játékra szüntelen...

varjúsereggel kárál -

Ó Isten! - irgalmazz nekünk,

a kár szaggatja szánk s mocskol a sár-

mocsarában fürdet, ki fenn,

így tanít élni,

ezért korholt mindig valaki...

Igazság nincs, a becstelenség virágai

könnyült-szirmaival az intelem

még „fülbesúgó széptevéseikkel”! – (szőke)

2014. 10. 03.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat