RE - FLEXI - OK

„... lásd, a gőgös és csupa-szikra lélek

alkonyunk jöttén szelídül, lehiggad:

Plancus évében, vala szívem ifjabb,

ezt sose tűrtem.”

„karmosan”

Huh! - ez a rút gőg ne lenne már

hogy álarcként használnád? - pedig sajátod

- még a régi tűz maradványa -

s lelked sem szelídebb, mint ama szír kígyók

kik eléd-sompolyognak most szögesdrótosan...

- miként elém is (csak más látással)

folyvást csak küszöböd rakod

melybe botloghatok -

Vezérem! - engem már nem ijeszt el

semmi sem

- ennyi erőszak sem -

bár- körötted ezer bámész vár

még hivatalt

míg bennem sem meghatottan a közöny és az undor

csak gyűlöletem száll - egy Hős felé ekként ég harmóniát

hogy miattad gyűlölnek a csillagok is már -

Téged- az Egek Ura is! - hogy az időt faggyal köti át

akaratod -

...éneked hallván itt

a jós sem szavakat bugyog

csak- a bő nyál

amivel tégedet emel ki hősnek

mint tiszteletreméltót

színeidben és a formán

ahogy örökké-frissen üdíted az érted síró

barmokat...

ahogy Pásztorod csodafurulyája

egybegyűjthetné mind a műved -

...sokszor győztél s győzhetnél még „karmosan”

ily dögpofával megy neked – (szőke)

2015. 10. 14.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat