RE - FLEXI - OK

"Ágyúval verébre?!"

 

Október 23 margójára...

Tudtuk, hogy nem lesz egy lányos menet a választás. Besározódás, mosdatás, magyarázkodás, pocskondiázás, kígyó- béka egymásra...amelybe máris beletaszítottak bennünket, a választókat. Szabadságot és önálló életet nem kapunk – ez már látszik.... szegénység van (milliós nagyságrend), vele éhezés és nyomor – az emberek szívében mégsem sikerült felébreszteni a saját erejébe vetett hitet és a lelkesedés lángja is kihunyni látszik. Pedig, ha akarunk valamit fel kell hagynunk a csüggedéssel és szakítanunk kell a frázisokkal. Menjünk előre (nézzünk előre) a jövőért és ne a múlttért akarjunk élni, az már a történelemkönyvekbe keressen magának helyet, ha kell kövenként rakjunk le egy új társadalmi rendet – magunkért, gyerekeinkért- az unokákért – teremtsünk fegyelmet és tartsunk önfegyelmet! Ez a legfontosabb ma...
Nem jó emberek mondják a magukét, hibás szószólók mellett a tanácsadói kalandor szerepek – leginkább saját érzést tükröznek és- ahol egyoldalúságával jut fényre a tapasztalat és a lényeg - már a Horthy időktől kezdve napjainkig - mellémagyarázva a történelem. Példa: Horthy jó ember volt? A zsidók cigányok üldözésében és kiirtásukban nem vett részt? Saját-kezűleg talán, de ki volt a kormányzó (ki felelt a hazáért?)? Szovjet nagyhatalmi törekvések kapcsán (a háborúban) a területek felszabadítása, majd megtartása akkori szükségből... ötvenhat bábfigurája Nagy Imre (Berija Rákosit váltatta vele, majd a szerbek Kádár helyét biztosítva lemondatták- azt sem tudta szegény feje, hogy hol van és mit beszél (nem beszélve iskolázottságáról, hiszen tanulmányait be sem fejezve kapta meg bizonyítványait) - a hírközlő eszközök sem úgy működtek (nem is voltak fejlettek), ahogy kellett volna... pletyka szinten („húsgyár a Köztársaság téren - illetve alatta) – a mindig problémákat keresők és a börtönből szabadultak összemosása, (keveredése) a valóban szabadságukért küzdőkkel stb. Mint 2006 (Gaudi szájából és a valóság átköltése mellett), az igazság legkisebb igényét is mellőzve elénk tár valamit, aminek legjobb esetben is csak részigazságai lehetnek! A TÖRTÉNELEM ILYETÉN VALÓ SZEMLÉLETE A MAGYARSÁG EGÉSZ TÖRTÉNELMÉT KÉRDÉSESSÉ TESZI AZ IGAZSÁG ÉS IGAZSÁGOSSÁG TEKINTETÉBEN. AZ NEM TÖRTÉNELEM, HOGY AZ IDŐ MINDENT MEGSZÉPÍT ÉS BELEMAGYARÁZUNK DOLGOKAT, MERT A TÉNYEK ELFEDVE MARADNAK. Lásd: Biszku szerepét is akár,
semmi nem fehér és semmi nem csak fekete! De mert megint túl- magyarkodjuk magunkat- ismét a saját csapdáinkban vergődünk és egymásnak feszülünk, ahelyett- hogy az ország gazdasági felemelkedését segítenénk elő. Ezért „piszkos” a politika!
Csak általánosságokban lehet valamit is vívmányként tekinteni, konkrétságban semmit (vajmi keveset csak- adók, közmunka, szabadságunk megnyírbálása stb.) – tény, hogy fordulat volt az adott helyzetekben- a történelemben is, mint most is Orbánéknál is, de- csak az idő igazolhatja, hogy mennyire döntő jelentőségű mindenki, vagy egyesek számára és nem egy magáért-való „győzelmet” jelent-e, ami mélyrehatóbb ugyan- hatásaiban, mint az elődök idejében bármi, mégis az újjászületést gátolja – mert az önzés mi győzött vele – hatalmi-gőgre, arroganciára, cinikusságra történelmet nem alapozhatunk, a nemtudás meg nem mentesít! „Viharos” időket élünk most is – mint a múltban, bár közömbösebb alanyaiban jut kifejezésre „valami” most, mint régen – az igazi harciasság kiveszett, de ez a politikusaink által összekuszált kérdések egyike csak! Az Ember nincs meg – embersége- megértés tekintetében a másik iránti toleranciában leépült. A „kérdés” bonyolult- igen – mert összekuszálták tudatosan, hogy annak, aki komolyan végig akarja gondolni és önállóan meg akarja ismerni, néhányszor neki kell gyürkőznie, ismételten vissza kell rá térnie, különböző szempontból kell átgondolnia, hogy végül is világosan és alaposan megértse... ezért is- ezekre a kérdésekre mindig is vissza kell térnünk (emberi és nem politikai oldalát szemlélve), mert a kérdés alapvető, annyira sarkalatos kérdése a politikának, hogy nem csak a viharos forradalmi időben, amit már átéltünk (egyesek, akik élnek még), hanem amit élünk is, most a „békében”, hogy viszonyainkban, gazdasági- és a mindig-más- politikai részein az állam szerepével kapcsolatban mi a jelentősége a múltnak, és mi a jelen feladata a mellébeszélések hatásának eredményeképpen. Csak akkor érezhetjük (ha magunk tesszük helyre magunkban a kérdést), hogy elég szilárd alapon nyugszik (és nem mások által belemagyarázva) meggyőződésünk, és csakis akkor védhetik és védhetjük meg meggyőződésünket bárkivel szemben és bármikor, ha megtanulunk önállóan tájékozódni ezekben a kérdésekben. (Nem biztos – hogy érthetően írtam mindenki számára, hiszen olyan kuszált- szálaiban minden - a történelem eseményeiben, hogy az eligazodás benne - a jelentéktelen és legváratlanabb formáikban kerülnek szemünk elé! - magam is csak úszok az „árral”, de önállóságomat őrizve – megőrizve – akarva, és nem kizárva belőle - az ellenféllel való beszélgetéseket sem, lépésről- lépésre szerzem az ismereteket a megismerés reményével és még a vég így is messze!) Ehhez nem elég a szó... csak szavakkal semmire nem megyünk – és a tisztelet sem lehet csak önmagáért, mert apáink és nagyapáink harcoltak- valamiért- az történelem... történelmek igazságát az utókor igazolja mindig ( és igazolja?)! Lényegértés, képesség és készség, amivel mélyebbre hatol a jelen, ami a szerepek tükröződésében láttat vissza az a megítélés, de elveszik apró-cseprő dolgainkban, mindaddig, amíg az ember ember által való kizsákmányolása dívik és az a törvény, addig csak különleges csoportjaiban lehet bármi is, míg másokra – a többségre – mindig kényszerítő (erő, erőszak marad!). A tőke bitorlói, mutyik által a földek bitorlói a hatalom ma... így a dolgok igazi lényege után sem kutakodhatunk, csak mert az erőszak formái változtak, attól még erőszak – így kapunk választ (határozott választ) az állam lényegének és jelentőségének kérdésére... akire nincs szüksége a Fidesznek, azt eltakarítja! Amikor a demokrácia is csak egy szó, tartalommal nem bír, de mert a szabadság jelszavával száll síkra és elnyom mindent mi útban... ott a többség csak két-kezére támaszkodhat, mert mása nincs – diktatúra „áldása” rajta... a hatalom a magántulajdon alapján védi a nyomort magát- annak meglétét növelve csak (saját gazdagodásáért), hogy programját bírja elviselni és birkaként „értésre” sok-millió példányban terjesztik polgári hazugságaikat- az orbáni-politikát... hogy „értsék” a politikát és megértsék a vádakat az ellenzék irányában (jó színház, benne jól játsszák szerepüket mind), hogy tudatosan foglaljanak állást (keresve helyüket). Jó volna, ha nem csupán szóbeszédekre hagyatkoznánk (a nép), de öntudatra ébredés alapján tájékozódnánk már... ha jönne az öntudatra ébredés és az ügyeket saját kézbe vennénk végre, mert szabadságunkat sérti, megsértette a hatalom... de-nehéz a fordulat! Sajnos egyre több a tudatos képmutató, és képmutatókkal érdekét nem védheti meg a nép – az állam szabad!- mondják... és az kérdem én? A történelem útja feudalizmusból – kapitalizmusba- szocializmusból kapitalizmusba és most hova? - útjain girbe-görbe- gurba léttel, de mindig- elnyomásban? - és mindig hazugságban, ily fordulatokban álcázza magát a jelen is. Egyenlőség és szabadság (mint olyan - a szó igazi tartalmában) nem is létezik.
És akkor vissza a történelem történéseihez... ahol ingadozunk és kishitűséggel szenvedjük a hatalom „áldásait”, immár évezredeken óta, azon át mindig és ugyan úgy – ilyen emberek lennénk? Akik gerinctelenségből, ingadozásával árulja el a dolgok lényegét? Feladja szabadságát egyéni szempontok alapján, bár igen nagy a különbség a gyengeségből árulókká válók és a szándékosan, számításból árulókká válók között: politikailag nincs ilyen különbség, mert a politika milliók tényleges sorsa, és ezen a sorson nem változtat az, hogy a népet gyengeségből vagy haszonlesésből árulták-e el. És most elárulva vagyunk megint (mint mindig a történelemben) - úgy a hatalom részéről, mint az ellenzék oldaláról, mert a „szövetség” soha nem szól másról, mint a hatalomról magáról. Itt a nép csak másodlagos!
1956 mondandója és igazi lényege ebben van! A 2006-os cselekmény meg a maga káoszába fulladt dicstelen megnyilvánulása a kornak... „norma” nélküli munka – bár- hogy nagy dolgot érjünk el, a kicsivel kell kezdenünk, de nem a randalírozókkal – ám új munkafegyelmet teremteni, az emberek közötti társadalmi kapcsolat új formáit építeni, új formákat és módszereket teremteni az emberek munkába való bevonására – ez sok-sok évre, ez évtizedekre terjedő munka – ehhez viszont az egyenlőség valamilyen irányát kell keresni és nem az emberek szétszakítását szegényekre és gazdagokra, mert a történelem mindig kisöpörte (elsöpörte) a szemetet a hatalomból! A nép megint magára talál (idő kérdése csak) - a hihetetlen nélkülözés, éhség, pusztulás és csapások árán kitaszítottak sajátja lesz, a fogyatékosságok ellenére az a készség és képesség, hogy- ha törik, ha szakad – célhoz jussunk.
Minden más csak belemagyarázás...
Orbán stratégiája, taktikája, azok „helyessége” - politikailag forradalmi elmélete mellett adta, hogy fenntarthatta eddig hatalmát – ma már tanácsadói által mindent mellémagyarázva elvesztette a tömegek bizalmát – mégis - csak egy szerencséje van, ezek mellett az egészben, hogy az ellenzék feltételek nélkül lehetetlenült el- kísérleteik múlhatatlanul-üres- külsőség okán, frázisaikkal komédiává aljasultak. Már csak sóvároghatják a hatalmat... de jó volna, ha sem a hatalom- sem az ellenzék – nem a nép háta-mögé bújva tenné (végezné) egyre torzabb munkáját! Az ilyen „forradalmiság” állhatatlansága, meddő volta – aminek az a sajátossága, hogy gyorsan meghunyászkodásba, közönybe, képzelgésbe, sőt az egyik vagy másik divat-áramlatáért való eszement rajongásba csap át – mindez köztudomású! Igazság nincs, ami van (az nem az)- váratlan indító-okaiból kifolyólag, némileg új formákat ad eddig nem-látott köntösben és környezetben... európai politika legújabb „vívmányaként” eladva!

Penészvirágaival köszönt a lét
kisiklott sorsok ijedt-békességén
a sárkányt is lebírja –
            a csönd adta opálszagra
a lélek: mécses imbolygó parányi lángja
             izzik tartó-szívén-
oltalmazó mindenségben máglyaként
kórón fogott – faragott fagott szavára
pislog sugárként magasztalás oltárára
az ima, miként- jobbra-balra köszöngethet ma
             lángot lopva a vak-komondor is a sánta--(szőke)

2013.10.23.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 63
Tegnapi: 584
Heti: 2 800
Havi: 9 468
Össz.: 266 391

Látogatottság növelés
Oldal: Október 23 margójára...
RE - FLEXI - OK - © 2008 - 2017 - reflexiok.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: bolondjatek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »