Kormányzati krampácsolás...
Orbán: „semmi értelmét nem látja annak, hogy visszatérjenek egy olyan gazdaságpolitikai ösvényre, mint az előző kormányok, amely "a megszorítás, pénzosztás" logikáját követte.”
Világos, hogy az elnevezés a lényeg nem a tartalom, ez az unortodoxiában már módi.
Attól, hogy a szart lekvárnak nevezem, attól az még szar marad, de semmi baj... ha nyakig ér a cselédsorsban, immár itt az inasrendszer is. Szakma lesz a jövő csúcsa, de milyen szakma lesz az? Ács, kőműves, suszter, asztalos, esztergályos, lakatos, kéményseprő- vagy kanalas és teknővájó, esetleg kosárfonó, kútásó- vagy mezei munkás és annak minden al- és fel- faja, esetleg „aranyásó” a pottyantósba - és még van vagy száz másik- és hogy ki ne felejtsem a juhászt, aki az egyetemen tanulja majd az igazmondást- meg a miskárolás tudományát (!?) Nők meg szüljenek és maradjanak a fakanál mellett...
Szenvedélyes ifjúságunkban a jövő, lám milyen magasra juthat egy nemzedék, akikben az indulás izgalma csak úgy feszül.
Hajrá!
Külföldön épp őket várják, ha letelt a gyakorlat ötszörös fizetéssel kezdőként, mit itthon kapna.
Jól mondja Orbán: "A sikeres élethez az út a szakmán keresztül vezet"!
A fizetésekről beszéljenek... a megélhetésről- a munkahelyekről, ahol elhelyezkedhetnek majd. Egyéni vállalkozóként csak éhen halnak...
Megint egy ostoba előrelátás, s abból a túlméretezett emberanyag és nem a szükséglet szerint. Válogat az úr, ahogy a falanszterbe dukál, kit- hova és „értelemmel” a hozzáértés: te jobbra, ő meg balra, neked meg egyenesen az út, amerre gazdag apád karja mutat. Mint ahogy egy kategorizáló időviszonyban- időrendjén belül, a félve várt jövőt tárja elénk „jóságos Kormányzónk”, mert fájó e jelen és a múlt kínzó viszonyaiból sző hálót mégis reánk (itthon-tartás végett), amit szilárd elképzeléseivel formáz „képre” (sajátjára igazítva), ötletelésekkel-teli világunk javára... immár érintettség okán a nép sem illetéktelen, meg kell hajolnia ezen „mestermunka” előtt, hiába is a laikusok lelkendezése vagy fintorgása már – hogy „összekoccannak a molekulák”, hogy a szőr föláll, hogy lidérces az álom, hogy a hideg ráz... a kilábalás útja ez lesz, és punktum. Hit-vallunk és jól érezzük magunk... ha mégis hányingert éreznél, ne a gyomrodban keresd a hibát.
Összefogunk hát, mert „bátrak vagyunk és merészek”... holnapra, az önkormányzati választásokra. Én már döntöttem – és nem most – már április óta, mondogatom folyamatosan, hogy ez az impotencia, amiben betegszik az ellenzék- gyógyíthatatlan.
Nem érdekel semmilyen voks, immár örökre visszavonultam, még akkor is, ha lelki-terrorizálnak, hogy akadálya vagyok a 2018-as orbáni hatalom leváltásának. Durva leszek és meg is kérem azokat, akik ezt vallják rólam, ellenemre- menjenek a picsába és köszönjék meg maguknak, hogy magasról szarok az egészre... már 2010-ben megvolt a történelmi lehetőség a Fidesz leváltására, és fennállt az alkotmányuk elfogadásáig! Nem kell a púder... akkor volt illegitim az Orbán kormány, most – április óta megerősítették, azok is a pozícióját, akik nem rá szavaztak, de szavazni mentek! Értik? - nem? Legyen a maguk baja – nem magyarázom- az ügy lefutott! Már legitim a hatalom- akármit beszélnek – késő bánat, eb gondolat marad, ha másként predesztinálják is magukat egyesek.
Nem érdekel már senki – legyen az nő vagy férfi – aki kér, könyörög most... velem ne játsszanak, hagyjanak már „élni”! Mert ugye- még így sem tudnak semmit megváltoztatni, hadd döntsek én, hogy miért is tartózkodok – miért az ellenszenv bennem a hatalom irányában, és miért az az ellenzékkel szemben. Ha lesznek is helyi sikerek – ne vallják büszkén, hogy győztek, mert éppen hogy veszítettek – ha meg nincs lojalitás a hatalommal, úgy pénz sem lesz. Bokros rosszabbul szövegel, mint Orbán – Kósa legalább „vicces”, adja bohóc formáját... de ez a levitézlett és csomagjáról elhíresült bankvezér már szart sem ér. A társadalom mozgásformáin csak egy fuldokló "úszó". Vele nem kezdhetjük elölről a semmit- már ez a valami is több, mint amit megnyilvánulásaival bármikor is elérhetne. Világos volt az üzenete, nem lojális Orbánnal... Orbánnak is feléje, hogy nincs pénz számára! Patt helyzet volna? A fenéket – Vesztett!
Demokráciát emlegetni, mindig felhozni valamit, ami csak érintőlegesen lehetséges, a hülyeség kategóriája. Beszéde egy kormánykritika volt... de semmi nem lesz, mert a konkrétsága dugódíjba nem merülhet ki. A munkahelyteremtés meg csak javaslati szinteken lehetséges, mert kormányzati munka. Fitogtatni lehet a tudást (ezt nem is kérdőjelezem meg), de a jövőt illetően a neve csak hallgass lesz mégis. „Kiosztó-kirovó” semmi dumával, semmire sem megy! Naiv realizmusa, nem következetes, elméletileg sem tudatos, így a gyakorlata is semmis! Hamisan értelmez és ilyetén mosta is egybe, a főváros és az ország ügyeit. Ennek az embernek csak saját érzeteivel van dolga, nincs az emberek felé megragadható üzenete- csak általánosságban enged a folyamatok lényegébe behatolást... ami viszont rányomná (ahogy rá is nyomta) bélyegét a társadalomra, saját szellemi arculatára is – viszályt és gyűlölködést váltana ki. Szerepét, amúgy is túldimenzionálta... megosztó személyiség a kölcsönös bizalmatlanságban!
A DK és az Együtt szégyene lett, hogy felkarolták Bokrost... ezt elviselni nehéz lesz, mert évekig fognak „szenvedni” emiatt. Sok volt a hiba, és hibával tovább halmozni lett közös bűnük! Úgy tárgyalni a pszichikai „normát”- feltételezett elsőbbségből kiindulva, egy nem sikeres alkalmazkodással, inkább egy „határ jelenség”, semmint összekötő-láncszemként, amiben- elég, ha egy „szem” gyenge és szakadásnak indul az egész! Hát így lett vége egy újabb reménynek, hogy még be sem fejeztük a cselekményt a „szorongás” megszüntetésére. Ennyi!
Lám csak lám... nincs haladás, ami van az Orbán kezében van és lehetőségével csak ő élhet, övék a hatalom- egy úri kaszt, melyben az urak erkölcse mutat utat, azt az akaratot állítja fel, mely a létért való küzdelmet vallja, amely a hatalom akarásába nőtt át!
Ítélet kimondatott, impotens ellenzékkel a nép sem tud mit kezdeni. Módszereik elméletiek- ellentmondásaikkal az ítélet- igazságaikban csak ismeretelméleti nehézségeik fejeződnek ki... még „érni” kell, addig is a demokratikus ellenőrzést gyakorolják, ha tudják- ebben a tekintélyuralmi orbáni rendszerben. Ha továbbra is az elméleteket gyakorolják (szajkózzák), addig szar sem lesz...
Összeomlasz? - ha rossz az idegzet...
rá a végzet – a ritka perc (magában boldogan) örök-életében
(többnek hitben magadnál) - gerincére egy nemzet,
hogy térdepelve képzeletre komorult, így törve össze-
s alkudni „ébredt”!
Rém-mesére együtt-lépnek a modern „csillagképek”...
csontváz-maradvány- országgá, hogy sürgetve rendeltetett,
ahol a most -a bennrekedtek - fújnak kintre indulás-jelet (!)
kifejezni valamit vagy érzékeltetni eseng:
„Mert nem vagyok az, ha nem vagy enyém,
te se vagy te, ha nem kellek neked”?--(szőke)
2014. 10. 11.