Puha-pöcsök szövetsége...
„A kereszténydemokrata Pálffy István arra szólította fel kedden az egykori Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ), hogy fizessék vissza pártszékházukra felvett hitelüket.”
A nagy-testvér háta mögül kiabál a kisdiák... púp a háton és bejutottak, most osztják az észt megint (igaz eddig is csak így)! Keresztényi Júdások mind! Így forgolódnak a korhadó kötélen – nyelvük pökhendi táncban, mint a szélkakas... s szívük, „amely a názáreti ácsot sohsem dicsérte, már a sárba folyt”. Nem is léteznek, csak- mint gombnyomogatók!
„Fodor: Régi-új ember verheti Orbánt. A Liberálisok elnöke szerint a kormányváltás még elérhető, és van olyan politikus, aki mögé az ellenzék felsorakozhat.”
Deutsch: Fodor Gábor írásai teveszar-szárazságúak!
"Olvastam Fodor blogját (mindenfélét olvasok, még Gyurcsányt is, régóta, miért ne olvasnék hát Fodort? Az, hogy teveszar szárazságúak az írásai, nem ellenérv, Vonnegut összes műveiben is van másfél oldalnyi unalmas rész, mégis imádom; Fodornak is előbb-utóbb összejön másfél oldalnyi érdekes).
Amit írt, érdektelen.
Ahogy írta, olyan, mintha dobozolna.
Ami egyedül említésre érdemes, az maga, Fodor. Hát említem.
Fodor nem egyszerűen megélhetési liberális, nem, ő egy liberális primadonna.
Pont olyan és pont úgy, ahogy az LGT a dalban megírta. Igen, ez a kétségbeejtő semmi Fodor liberalizmusa."
Értelmezés-tartalmilag áthangol, azonban szerencsére csak kis részletekre vonatkozóan van így... Természetesen nem szavakat, hanem szituációkat és összképet kell látnunk s benne a lényeget – Deutsch esetében a kényszerét (ami belülről fakad), hogy részleteket emel a lényeg elsikkadt (pedig választékossága mellett arroganciája adná a lehetőséget), de legalábbis beleolvad túlzásaiba - így szabadabb felfogással közreadva a végső formához illő... súlyos és komoly szenvedélyét - „humorát”, még mértéktartással, de elhatárolódással adja közre, mert ő a vegyítés nagy művésze!
Mszp viselkedése már mindenkiben megütközést kelt... „puha-pöcsüek” társasága (és ez még dicséret is!), köpönyegforgató kétszínűséggel (!)
Már bizonyos, hogy nem nyernek... nemhogy kormányozhatnának- és ezt csak maguknak köszönhetik. A maffia megbélyegzés ezek után róluk is levakarhatatlan csak úgy , mint a Fideszről! Vége! Mesterházy általánosságaival, amúgy is egy képlékeny figura (közgazdász, de tudása nincs!), úgy beszélni, ahogy beszél és úgy indokolni, ahogy indokol 100 emberből 99 tud! Népszerű? Nem hinném....
„Az 1700 milliárdos adócsalások ügyében kezdeményezte a vizsgálóbizottság felállítását az LMP, amit sem az MSZP, sem a Fidesz nem támogatott.” Szégyelljék magukat!
Ilyen „banda” ne akarjon országot vezetni!
Egy olvasói vélemény: ezért olvasom szomorúan, hogy az MSZP vagy a FIDESZ tábora szinte állandóan anyázza és sértegeti egymást. Itt az egyik példa, hogy tök mindegy, hogy kire fogsz szavazni, ha nagy mutyiról van szó összefognak...
Gyurcsány álláspontja szerint, "soha nem tapasztalt hangulat" alakult ki az országban, ahol attól kell félni, hogy retorzió éri azokat, akiknek "ellenzéki szimpátiájuk van. Túlzás nélkül állíthatom, hogy ma lassan bátorság kell ahhoz, hogy (...) valaki ellenzéki politikussal szóba álljon" - mondta, hozzátéve: hogy ez "a hatalmon lévők szégyene". Elmondta, hogy meggyőzze az embereket: "érdemes küzdeni a kormányváltásért, hogy ne törődjenek bele a mai helyzetbe".
Csendben kérdem, az ilyen általánosságoktól, ha nem is nyugszom bele a mai helyzetbe, mi változik meg?
Az ember életét, idejét, állandó veszedelmek környékezik, s mégis egyre keresi ezeket a veszedelmeket, mivel épp ez lobbantja magasabbra vágyait.
Olyan korban, mikor minden régi szemlélet megingott, s az újnak csak érzete fészkeli be magát az emberbe... ahogy- aki ilyetén mi mást láthat maga körül? - mint a gondolat- és erkölcsromokat, minden egész felbomlását, minden véglet hangsúlyozását, se reményt, se védelmet a jóknak, a gyengéknek, az öregeknek, a szegényeknek, a hajléktalanoknak, s mi másból, ha nem csak önmagából és a vele egyívásúakból meríthet erőt és harci kedvet a létért való küzdelemhez? Lám, így leszünk magunk is egy nagy „dzsungel”, az elviselhetetlen civilizáció ellen, holott épp a civilizáció eszközeivel „verekszünk” magunk is (míg lehet, míg engedik...:)) - mert embertelen lett a társadalom és e társadalom veti ki magából a jót- az épp érte tevőket, a jobbért küzdőket... és ha már a közösségre sem számíthat az ember, és a közösségben létező meg ellenségként érző benne, így egy magányosan üvöltő farkas, mint- egy szószóló, lesz- lett... Gyurcsány (is) így, akit kivet a közösség, mert fél a következményektől.
Ezért is, ennek okán is, kitör a legősibb ösztönök és szenvedélyek vihara, a lét, a puszta lét panaszaként előadva... kibogozhatatlan szövevényként, mégis oly közvetlenül (régi sérelmek miatt- tudákos igények ellenére is) a félig értett célzások és homályok vonzatában még- növeli a konvenciótlan, logikátlan szabadság érzetét... és mert trágárság kíséri, immár a létünk és múltunk bozótjából felszálló magányos farkasüvöltés üdítően hangzik itt: forró, féktelen panaszként ébresztőre hív, hogy a pipogya, fáradt, agyonbástyázott és elsatnyult életünkben, megrendítse, kitágítsa, elmélyítse öntudatunkat, s minden korláton és konvención, minden logikán és érdeken túl egy szabadabb, féktelenebb és veszélyesebb életre emlékeztessen...
Ez Gyurcsány most! - igen, egy magányos farkas...
S a tömeg? - jaj! - inkább sejti igazságát mondandójának, mint érti... egyértelműségeit kicsit feszélyezetten hallgatja, s habozik, maradjon-e velük vagy sem, s érdemes-e vesződni, ha van (ha lenne) türelme a megértésükkel. Tanulságul csak- kiknek szólt... micsoda hagyományokon és rétegen kellett áthatolnia, miféle alapélmények táplálhatták a mondanivalót- hogy – ami, s ilyen légkörben keletkezett... már a teljes megrendülésnek ad helyet.
Látjuk és érezzük is, milyen vad a jelen- a szegénység és a nyomor motiválja a tömegeket, de a vallomás még maguk felé sem őszinte (!) - még mindig nem!
Gúnyolódni, cinikusan viselkedni
nos- ehhez nem kell egyetem...
gyalázatunkra lelt bűnt és hibát,
vetjük- elvetjük? -
ahogy a sok „herélt” vinnyog -
hiszi férfi
és férfias játékra szüntelen...
varjúsereggel kárál -
Ó Isten! -irgalmazz nekünk- már
a kár szaggatja szánk s mocskol a sár-
mocsarában fürdet, ki fenn,
így tanít élni,
ezért korholt mindig valaki...
Igazság nincs, a becstelenség virágai
könnyült-szirmaival az intelem
még „fülbesúgó széptevéseikkel”! – (szőke)
2013.11.20.