Az újfelvételes...
Az MSZP alkotott... és kinevezték Botkát ideiglenes elnöknek. Nekem semmit sem mond. Szegedet nézve talán lehet valami... de nem tudom, a hit meg a gyengéknek való a templomban. A jelenlegi viszonyok között, az árupiacon egy „áru”, akit a sors ide-oda vet majd és megveszik kilóra, ha nyugton marad!
Mert, mint mindig is, a létfenntartási eszközökre szükség van és neki is a létezéshez... Orbánék, hogy mit adnak? - elébb elvárnak valamit, talán egy egyetértést az önkormányzati választások átírásához... aztán tangózhatnak és parolázhatnak is a színfalak mögött! Ez a profit része...
A testület mögötte csak zavarólag ható és létszámban jelenlévő valami, munkájuk- mint eddig is, a semmittevés.
Taccsra vágva ez a párt, és csak idő kérdése meddig tarthatók életfunkciói „mesterségesen”. Én csak egy mű-pártot látok újraéledni, aminek a nép felől nincs értéke...
Ámítás és önámítás együgyű áldozatai a tagok – frázis és igéretek mögül pislognak a napra, nyilatkozataik megalapozottsága kétes – rászedik védelmezőiket is- a javitgatások és reformok híveit is. Rothad belülről az egész és továbbra is, mert a hatalom erejére muszáj támaszkodniuk – a szabadság-szólama ma nem más, mint a dolgozók elnyomásának, kizsákmányolásának új rendszere, továbbálmodásra készteti őket... ennek csak egy vesztese van, vagy egy nyerője? - a nép!
Gyurcsányhoz lehet csatlakozni, mert ő az egyedüli, aki feltárta az egész fejlődés alapját és mozgatóerejét... megtisztult és ilyetén alakított új pártot: a DK-t! Csak legyen elég tökös elviselni a támadásokat... mert azok vannak és lesznek... tőle félnek a Fidesz vezérek is. Ő az, aki nevelődik, művelődik (a többi csak paraszt maradt) – fejlődésre csak ott számíthatunk! Egyre szorosabbra tömörül a DK és már megtanulta helyesen felmérni sikereit! Megedződött és feltartóztathatatlanul növekszik! Azonos gondolkodású állampolgároknak helyet ad, de a más gondolat sincs kivetve, ha építő a szándék!
Az ébredés fáj...
a szín rajta, ahogy a ma ragyogja,
lebegő árnyékként ott- s a szó-
elakadó, átlépne egy más világba,
tömegbe – végtelenbe – képzelet csupán?
Erők diadala, valósága rajta,
emlékre kopik a napban s „óvó”
tekintettel kornyad a kevés szónak...
Ám a ma mégis,
a tett csapzott dalát harsogja,
már a nagy ritmushoz igazodva? --(szőke)
2014. május 31.