(jelszavuk: a túlélés!)
„A szocialisták jelenlegi vezetése a magyar politikatörténet legtehetségtelenebb politikusaiból áll!”
A tétlen-magány- hangjain át csak nyögdécselésük hallik- ahogy idegen dolgaikat (mert nekik maguknak is idegen) egyetlen közös hangulatra hangolják. Ez már a munka hangja? - összeforrva a látvánnyal, mit sugallni akarnak most megilletődően, mert a kényszer, ami feloldotta az eddigi tespedést, most érdekkörébe vonja az „állapot” jelképes értelmét (kényszerrel humanizálja magát az MSZP egy-testvéri-közösségé).
Ámbár a jelenlegi belpolitikai realitásokból kiindulva nem áll túl fényes jövő sem a DK, sem az MSZP előtt.
A DK még így is, továbbra is, meghatározó szereplő a baloldalon.
---------------------
Szanyi az, akit 56 kapcsán kiposztolt (mutatva: „amint Jankó Piroska leköpi Asztalos János honvéd ezredes akkor már élettelenül felfüggesztett testét.”) képéért próbált a Fideszes Gulyás meghurcolni.
Szanyi válasza ekképp ült: „Ha ön úgy látja, hogy a Nagy Imre pártja és kormánya védelmében fellépő honvédek elleni fegyveres pogrom helytálló, és a forradalom értékei közé tartozik, akkor ön nincs magánál.”
„Ünnepeljük a szabadságért, valamint a szocializmusért kiálló embereket, azaz ‘56 tényleges hőseit.
Nem ünnepeljük viszont az ordas gyilkosokat, bármelyik oldalon is álltak.
Nem ünnepeljük a lincselő csőcseléket.
Nem ünnepeljük a náci restaurátorokat.
Nem ünnepeljük a vérengző szovjeteket.
És nem ünnepeljük a tétlen felelősöket sem.
Természetesen azt is érzékelem, hogy az ön főnöke, Orbán Viktor helyén valónak gondolja a minapi őcsényi kvázi-pogrom esetét is, ami egyébként abszurd egy egykori bányavállalati állampárttitkár fiától, aki egyúttal KISZ-titkár is volt. Mégis, az emberség és a humanitás minimumát elvárva felszólítom Önt, hogy haladéktalanul fejezze be ’56 áldozatainak megcsúfolását!
Legyen béke és megnyugvás!”
Mélységesen egyetértek vele!
Szőke Emil:
hogy legyek önmagam?
...mennybe száll a lélek
- higgyem el ahogy magamba réved
gondolata?
...a lét akaratlan-akarva kötelez
- így a ma -
hogy a „gazda” a kárhozottak útját rám-szabta
...egy-egy nagyobb kanyar
„...új tájaival
másult kellékeivel
még botrányt is...” kavarva
„pásztorom” erős szavára!
Lényegem istentelenül
izzom benne egyedül
önmagamból poklába
hol az érzések egymásra hágva fújtatnak
sírva forgolódnak
szívre haldokolva
mára semmibe lökve már jajongva –
2017. 10. 28.