Megint egy szobor...
Immáron- legfőbb érdeklődési köröm
hogy
vajon mi köze dolgaimhoz
azok körének akik érdeklődés
nélkül dolgoznak dolgaim ellen.
A képviselő-testület tegnap úgy határozott: Návay-emlékév lesz az idei Makón, ennek keretében pedig a szobrot is újból felállítják.
Az országos politika reflektorfényébe Návay Lajos azt követően került, hogy 1906-ban a
képviselőház alelnökévé, 1911-ben pedig házelnökké választották. A vörösterror áldozatává
visszavonulása után, 1919 áprilisában vált.
…és mert a vörösterror áldozatává vált (!!!)- ezért a kitaláció, vagy helyi leírás csak, mert sehol
nem találni a nevét, ám van 'Tamás és 'Aladár! Persze nem ugyanaz... életútjuk sem. Földeákiak,
lehet testvérek voltak? Erről nem beszélnek... kiragadtak egy nevet és találtak valamit, máris
bolydult méhkasként zümmögik körül, ennyire mindegy is, kiről mit állítanak. No- ebbe köss bele
Magyarja, mert vannak, akik szoborrá haltak! Ja- és jó katolikus volt! - ez lényeges... meg az is, hogy a Horthy időkben kapott szobrot!
Az meg egyáltalán nem probléma: „Farkas Éva Erzsébet szerint a Návay-évprogramjainak költsége körülbelül 150 millió forintot tesz ki, ebből csak a szobor 80 millióba kerülne.Makó polgármestere közölte, hogy kormánytámogatást kérnek a költségek fedezésére.” Hiába no- jól megy sorunk! - attól van ott, hogy nincs ott más!
„Weszelyné Végsheő Henrietta azt javasolta, hogy induljon adománygyűjtés a költségek
fedezésére.” Csúcs! Azért pediglen, hogy az ország pénzét erre ne használják! - fizessék a helyiek,
ha már kitalálták! Így lenne helyes! Nem mellesleg aqnyai nagyapja báró Eötvös József, író, tudós,
politikus jobban mutatna... ám szívük rajta!
a priori
véges és mégis végtelen
az idő (nagy I-vel)
már kőbe vésve a test
ahogy a sors alamizsnáin
a kétség lebzsel el
ám a lélek itt parányi
és félszeg a szív
közel minden
s mily távol- mégis így – (szőke)
2016. 05. 27.
folytatás: www.magam-emeszto.hupont.hu