RE - FLEXI - OK

Máról-holnapra széteshetek

Lám- ahogy a nap vonalakat élesítő

párja-sincs akusztikán

zengi a tavaszt – örömódát zeng az idő

igazít a ritmusszoknyán és dülleszti

a rímelő mellet már másként a vágyat

ó be impozáns -

...de sok szépet teremthetne még a föld!

Az ámuldozás

meghitt perceiben

hetven-év áhítatával

keserű korom már nem a bolondozásé

csak menekülésem egy új felé

ahogy egy új tavaszba lép az év

… ám belém-mosódva

a magány szürke sarába hullatja könnyét

- mert világod leszűkült egy „élvező” világra

és már többé

nem tudom megváltani a világot -

A hetvenszer látott új- tényleg új?

„Non apparebis in conspectu

meo vacuus!”

...így telek meg fájdalommal

ahogy a félelem kísért a jelenért -

...már más a mérték amit mérhetnék...

A jövőmet jól tudom

„Tremendum sacrificium!”

…élek a mának de már nem a holnapért

hogy lehetnék-e olyan

amilyen voltam

úgy

hogy a csend- magányát elevenre

csak a vágy játszhatná benne? -

...csak egykedvűségemet hozhatja perceibe

a nyomor csendjének egykedvűségét

hol nemet mond egy-egy előkelő gazdag:

ott

pózokkal oktat

a még

„barátságos” szó

ám gondolatban küldöm is a fenébe:

„Menjen

ön valóban kínzó”!

...már előre borzaszt:

„mi lesz

ha majd a rémes

szót testünk mondja már

és a másik érti is már

s közben fecsegve

csalva ködöt ver

a hamis száj

méltatlan gyöngédséggel e szép őszinteséghez?” (szőke)

 2015. 03. 19.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat