RE - FLEXI - OK

Elhódításom bűnében...

Magukkal, Önökkel, Kegyetekkel... végérvényes egymásra találásban mégsem – az ihaj- csuhajban a tükör is itt vigyorog a pocsolyából. Beleszemtelenkedem a véleménnyel ebbe a nagyra tartott közéletbe, serény szerénytelenségem által megbicsaklott szavakkal - már a szabályokat nem betartva, ahol a heje-huja megy nagyban – kritikátlan mutyikkal, melyek nem érik el a közlés színvonalát... öltve a köpönyeg is rossz-szabással, miáltal szabódott divatra – mint „szép” odafenn!
Újmódi a Fideszben a mindenféle fordulatban, ami sokunkat tévútra vitt- és mégis divat lett, mellyel- valami nyegleséggé változott a volt- kamaszos hetykeség. A kirakat szép (részben vagy egészben, köszönhető az EU-nak) – közös-pénzből fényes lehetőség az időben, hogy kényes-képpel tükrözi vissza az elé-állót, mely félre-nem- értett valójában a kirakatüveg torzított másaként sóvárogja vissza önmagát most. Mégis közlöm: szánalmas véglények – iszonyatos vállalkozásukat elítélem – mintájuk nyomorúságos volta miatt is, ami a fél-országnak kudarc, nyereség csak náluk... földhöz-ragadós- érem másik oldalából ironikusan láttatva csupasz fenékkel – mélységében csalódással (!) - mégis ecsetelve, hogy a parlamentben, ez milyen jó a 2/3-d által! Érző-lény valahány: Orbán, Rogán, Lázár, Kósa – Semjén, Harrach, Pálffy stb. - csak a kulcsot nem találni - hozzájuk. Mi lesz majd a sorsuk Ezeknek? - étvágyam veszett, bőröm aszott, vonásaimmal zörög, ahogy rám- 'asznak ott... sírva- nap mint nap, hogy míg én nézek: mások esznek! Kutyaélet ez a kurva élet! Majd egyszer – talán – lyuk sem marad emlékük helyén... beforrasztja a remény, ahol még most korlátlan mennyiségben is sokk, mint forrásanyag áll rendelkezésemre! Addig állhatna féllábon Urunk és Vezérünk – emlékezetül - pellengéren a terjedelmes poéma kevésbé dicső részletében, mely az érthetetlenség homályába tette próbára kritikus türelmemet- a lényeg-keresésben. Megköszönöm a hatalom aggodalmát, hogy lelkem megtérítésére időt szánt s fáradságot nem kímélve (nyíltan, leplezetlenül) mocsarába is züllesztett! Nekem végem... ám- már nem az- az első bűn, hogy almába haraptam, hanem: a nincs többé (lehetősége sem), mert kivágták a fát! Kiűzetve mégis, így is- már ránk- nyitották Pandóra-szelencéjét... már nem tudom a jövőt sem- csak érzem – maradék árnyaimmal már bolyonghatok idegenben! Onnan választhatom Orbánt, hogy – mert más választásom nincsen... mert én úgy „szeretlek” téged, hogy azt nem lehet kimondani, mert félek!
Széjjelment érzésben valósága - mert a békasegge alatt az élet – a lét kilátástalan és alig elviselhetőségében kiábrándító... alpári igénytelenségében a politika, rövidlátással van jellemzően. Direkt politika napi-szintjein gyötör a kétség, hol a lelkiismeret csak groteszk fintora a sorsnak (vagy a CÖF volna?)... ha van Isten, most befelé figyel, nem ér fel hozzá semmi panasz – és a földi-mása (mert elhitette magával) Orbán, aki az alig elviselhető jelenben a kiábrándító mocsok terméketlen pillanatából konkrétan cenzúrázó- már besorolt mindent és mindenkit az eszközei közé, így uralkodik az emberek fölött! Nehéz megbocsájtanom magamnak, hogy ilyen torzszülött került fölébem, ezért is kérdem csendben: ha átfestelek is faragatlan maradsz, vagy meggyőződésből állsz keresztben az útban? Mert- ha így folytatod csak jaját adja nekem a pillanat. Van még egy telem és levelem - sokk! „MINEK A LÉGYFOGÓ könyörgöm/ ÉN A PÓK/ LEGYEK SZAPORODJATOK!/ élnünk kell" (!)
Ugye- te Nép nem tömegakciókra vágysz? Erős lennél? - (hisz birkaként élsz) - Széttörnéd mégis a kormányhatalmat, amely soha, még a válságok korszakában sem dől meg, ha nem döntik meg? Csak költőiek a kérdések... bár a nyomor egyre nagyobb és a hatalom számára lehetetlenné vált uralmuk változatlan formában való fenntartása – politikájuk válságba jutott, van már elégedetlenség és felháborodás is. És még ez sem elég a leváltáshoz, mert igazolni akarjuk a hitelességüket (?) - mert a diktatúrát akarjuk megmenteni egy demokratikus eszközzel: a választással – mert helyzet van, de az objektív változásokhoz hiányzik egy szubjektív tényező is, nevezetesen a képesség... és nincs egy vezető párt, aki a népért teszi, amit kell- többségi elv alapján... a történelmi helyzetet az MSZP már 2010-ben kihagyta! A sors megadta, a Fidesz sorra dobta a magas labdát, nem ütötték le, mert magukkal voltak elfoglalva, mint most is!

Ahogy a hal a hínár rácsát félretolja
úgy az ember sem másként múltra-
Babusgat, igazgat – féloldalas vállal
tornyoz erőt, ahogy egymással viadalra
ring hajlama... időben a kezem fogja
ezer-színben takart bogárhaddal idomulva
a még holdbéli pusztaságra,
ahogy telelőre ébred a táj-
                           s himnuszát mondja a napba...
Korona rácsa alól árnyék és fény
a törvény – ámítás és remény
                            több-nyári tartamára
megrongyolódni volt a jövő... hol ész-zugokba
                            engesztelődni hí tavasza...
de új rendcsináló forradalma eltagadva már
e világgal vékonyult kétes parancsra!--(szőke)

2013.10.13.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat