illenék-e gyengeségem a mának - hogy higgyek
a szavaknak
melyek egy-tartalommal különb-különb
uracskák hoppszaszáival keltegetnek hívnek
fölébem emelkedve fennen az időn
Géniusznak vagy Lángelmének e térben
magukat nevezik ki bátran
áldicsek-erdejével - maguknak már félistent képzelve - méltó méltóságra?
Gyengeség?
Magnum ingenium sine mixtura
Dementiae fuit -
...ahol Isten is félisten-rendszerével kél a napra
egy-egy salva venia telt-szavával
talán....
és ha a lángelme ott- mert
meztelensége erőt vett rajta
szégyene szemrelelt zsinórmértéket szavával –
ott
nullum - ekként tálalva fel legott
s rajta telve el
csak kéjkorraigazoltatik
ekkorra e korra -
...ám mert a bőr vastagon és mindenek-felett
őrzi rendjét így
mindenhatónak – ma-
lelkét is odavetné ördögnek tüzére
hogy harcra edzze azt a pár szót
a már ringó
zene-ritmusára édesen
mindenkinek
hogy térdre és szívre ott aléljon...
mi ez ha nem a gyengeség jele?
Lám- csak ahogy
ledönt és újrateremt
emel és megsemmisít szavaival
erőt vált- tettre most ki félistent játssz – és tette most:
Ó rend ó mérték tánc szabott ütemében
zenére testre itt s mára
már kicirkalmazott szókkal járja!
...máris új parázzsal perzselne fel
és csak mosolyog test mélyére telve a Páva
ahogy Géniuszként lángol
- ki magát most így képzeli el- már az új feladatra -
örökös dicsőséggel
imigyen rám is dörgött: „Kelj fel és menj” - el!
...s homályba vész a visszhang
és folytatásra
„ködök mögé rejtőzik a kilátás”
immár külön jajgatásra emelt fel e „jóakaratú” Madárka! – (szőke)
2015. 10. 24.