RE - FLEXI - OK

Orbán jellemzése 1982 májusából...

"…esetenként öntelt, beképzelt, rátarti magatartást tanúsít...társaihoz való viszonyában néha képmutató, érdek centrikusság jellemzi. Képességeit közepesre értékelik…ideáljai a szellemi foglalkozást gyakorlók, ezek közül is azok, akik nyilvánosan szerepelnek. Középiskolában KISZ-tag volt, társadalmi megbízatásait megelégedésre végezte. Intenzitása mindenkori érdekeinek függvénye. Tudati fejlődését pozitív irányban jelentősen elősegítette apja sokrétű társadalmi elfoglaltsága, MSZMP tagsága...”

...és ma...

A reakció igazodik a külső erőhatás irányához... „szopunk, nyalunk, gombot varrunk”! Lám – az ember lelki élete... ha normális, ha egészséges lenne – normálisan egészséges, vagy egészségesen normális. Tipológiám – miként van a közösségben, élményformáival miként hat és a „nemzeti” alapproblémái a lelki élet kóros elváltozásaiban – sajátos alakulásaiban, ahogy klinikai esetté lesz... folyamata előttünk, érezhető mindennapjaival. Reális pozíció a konkrét cselekvési folyamatokban. A feszültség már egyre nő, nemcsak a társadalomban, de benne is... összevisszáiban szükségletei és érdekei, igényei a világgal szemben és szelektív beállítódásai, gondolati rugalmatlanságban (ámbár látszólag rugalmasan), ám- mégis célratörő irányultságban – itt - az érdekember áll. Harcaival, támadásaival (Freud most forog sírjában, miért is tíz csontját nyalja...), ahogy a patologikus állapotok fényre kerülnek és ösztönökben jutnak – így – kifejezésre. A lelki élet kóros elváltozásait tükrözik... szegény ember (valóban az), de nem anyagilag mint azt állítja!!! Én sajnálom (ha lesajnálom is őt)!

fájó

ahogy mellettem egyre többször

halmozott fájdalommal testált a gond

úgy a tér hurkaiban bogozódott

sok árva jel egyre csak

vonz magához

időnkén torkon ragad

pőrére vetkőztet

(persze- hogy lélekben)

de a szív kalimpáló hangjaival

mint most a pillanat

az éji csillagok fény-hullámain

rám tapad

s az ing

izzadsággal bírt

- már e testben a láz

közlés nélkül is nyilvánvaló

- lett fájó- önfeledten

ahol vacog csak az idő

miként még mint élő

készséggel ha nem is de tűrt

a sok mellé-való összevissza

ámbár

a baj módjaival

a sötét is támadólag rajtam...

Istenre így lennék utalva ma

- rá… majd - megoldani gondomat?

A francokat

többre van magával fennhéjázva

valahol még dalolva is

ellenemre

én meg elmélázva rajta

így

a szokvány-vég táján – (szőke)

2016. 05. 07.

folytatás: www.magamemeszto.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat