Baloldal válsága...
Ki tarolt, ki nem az áprilisi választáson, majd az EU választáson (?) - senki (mondanám)!
Megfásultak az emberek és csak a hívek voltak szavazni... ez nem eredmény (na- jó – valami formában csak-csak eredmény), de nem dagaszthatja a keblet! Semmilyen büszkeséggel nem tálalnám a számokat!
Ostoba magyarázatok vannak, minden oldal magyarázgat, a Fidesz meg nagyon győzött. Hát persze, annyiban bizonyosan (és akkor a számokat felejtsük is), hogy azt tehetnek megint, amit csak akarnak...
Gyurcsány megint „verve” van minden oldalról. Fidesz, hogy népszerűségét vegye, ellene felhoz mindent, amit csak lehet... ráverik az MSZP válságát is. AZ Európai Egyesült Államok gondolata miatt óbégat a hatalom, mintha tüskébe ültek volna! Az MSZP vezérét dícsérik most és Mesterházyt tartották volna hatalomba (úgy látszik őt megvették kilóra, vagy oly hiún volt vezére a baloldalnak, hogy bevette a hatalom dícséretét és elhitte ő a legszebb, a legjobb, a sajt-tulajdonos stb.) Vegyük észre, hogy az átstruktúrált MSZP, már 2010 év vége óta döglődik! Semmit nem tettek az elmúlt négyév alatt és mégis hitték, ők azok akik mindent megtettek a baloldal- a nép érdekében... innen (a nép felől) nem így látszik. Sajnálom!
A baloldal már nem lehet a régi, a pártállami-alapok alapjai megrepedeztek már 1990-ben... azóta tovább repedt, toldozás-foltozás és hiszékenység (tudás nélkül) sehová nem vezet!
Nem akarják megtanulni, amit Orbán az elején megmondott (nem szó-szerint): hogy megfoszthasd ellenfeled a támadás lehetőségétől, meg kell fosztanod a védekezés eszközeitől. Nen elég torkon ragadni, meg is kell fojtani. Ezért hirdeti nemzeti politikáját, ezért írtja a baloldal minden pártját (egyelőre kommunikációs eszközökkel, ha kell – ezt teszik most – összeugrasztva őket egymással) mindenbe belemagyarázva, hogy ők az egyedüliek, az elhivatottak arra, hogy elvezessék az országot a Kánaánba... mindegy, hogy hazudni kell, hogy a statisztika mindent megenged- a számok így bizonyítják Orbán méltó hatalmának megtartását!
Szóval a baloldal már nem bal-oldal, nem a régi fényében... nincs munkásosztály (lassan munkás sincs, mindennek hívják csak nem annak) – szolgaság van és minden formája nyomasztóan a társadalomban, politikai függésein társadalmi és szellemi elkorcsosodás- monopolizált munkaeszközökkel, ezért halódik Európa, mert nincs újjáéledés... a szövetség meg laza – ezért is mondja Gyurcsány az EU Egyesülését (amerikai mintára) - államokra együttesen, hogy e szövetség erő legyen és a hozzá csatlakozók (valamennyi) felismerje egyéni igazságát, az igazságot és az erkölcsöt ismerje el az egymás és minden ember iránti magatartás alapjául, tekintet nélkül színre, vallásra vagy nemzetiségre.
Orbánék csak fecsegnek és nem a közért, de magukért „dolgoznak” - hatalmukért, hogy még unokájuk is lássák mit vittek végbe – ennek nagy mesterei. Mihelyt a népet alkotó csoportokról van szó, már elakad nyelvük, vagy csak hazudnak valamit- s úgy – hogy megfélemlítve legyen a koldusbotra jutók többsége! Ahogy régen mondták: nehéz eldönteni itt – a haza szabadságának és függetlenségének elveinek hangoztatása mellett, hogy hol végződik a „hóhér” és hol kezdődik a nyárspolgár (a tucat- nyárspolgár), aki együgyüségből vagy gerinctelenségből úszik az árral!
A bal- oldal szerepe (egyik) éppen az volna most, hogy próbáljuk meghatározni álláspontunkat ezzel az eszmei (ami már gyakorlat is) áramlattal szemben... Gyurcsány ezt szeretné, de a felismerésig a környezete sem jutott el. Hát hová is tartozunk? - ha nem Európa Nemzeteihez? De hiszen ott vagyunk! Népszavaztunk! Most erősíteni kellene. Gúzsba kötve a nép és vergődünk magunkban, fejünk fölött vonulnak az régi- új eszmék, fasisztoid elképzelések nyomorítják a szellemet, újboli kitelepítések (bérlaktatások) előszelein (lásd Miskolc) keresztül, Szibériába telepitésig! Minden demokratikus mozgalom elnyomva!
Orbán önálló és független államot akar- pénzért kuncsorog és csatlakozna egy új Ázsiai-unióhoz, csendben még, mert amíg az EU fizet (fizetget), addig a csönd a társ... ha ellenmond nekünk, akkor viszlát Európa!
Jaj! Az a fránya köpönyeg (!)- hányszor lesz még kifordítva?
Hazugság minden és bennem a bánat
tárt karral, még angyalerővel,
de vakon a napban...
közös-vállak
feszülnek a szélnek.
Vihart kavar ma-
pattog rajtam fájással,
míg hunyorog a gond,
de már egy-ajakként sír fel a bánat
rekedt sorsomra... lomha kínnal még
múlt takarásban, jajszót nyögve
hogy egy-egy látomásnak felremeg „végnek”! --(szőke)
2014. május 31.