RE - FLEXI - OK

Már Tarlós is..?

Üzenet Amerikának: "Volt már nekünk nagy kommunista barátunk, most van demokrata barátunk" - fogalmazott, kifejtve: akkor is meg akarták mondani, hogy "mit szeressünk és hogy szeressük", s úgy tűnik ez most is így van. Mint mondta, "magunktól is el tudjuk dönteni, milyen demokráciát szeretnénk és hogyan".

Hűha! De ne bízd el magadat Öreg! Képzelt betegséged biztosan valami halálos betegséget palástol... tudod? - a beteg gének, ami benned kórokoznak. „Sikerorientált” társadalmunkban, immár a kiöregedett sztár sorsára jutottál (főnököddel együtt)... tragikus (bár egyben komikus is)... képtelen vagy beletörődni, hogy rád is ugyanaz a sors vár (egyszer), mint a sikertelenre... hát így valahogy, mert vannak szelídek, és van aki támadni mer- és aki mer, az nyer (!?) Majd meglátjuk...

Megjegyzem, alig van állás, amelynek gyökerei annyira elágazódnának a gyakorlati életbe, mint a főpolgármesteré... hiszen a pulpitusra ki kell állnia, az élet minden irányában tanácsot- útbaigazítást és irányítást kell adnia, ezért szájából nem mindegy mi és hogyan hangzik el... több szerénységgel, alázattal és nem ilyen nagy mellénnyel többre is menne- mehetne, mint csupán a régi, elavult, elhalványult és megfakult közhelyeket és semmitmondó szólamokat hangoztatva...

Orbán Viktor szerint minden kérdésben az emberek mellett kell állni, velük kell megvalósítani a terveket - aminek jól bevált eszköze a nemzeti konzultáció -, "technokrata megközelítéssel, az emberek kioktatásával" ugyanis semmire sem lehet jutni. A nemzeti konzultáció rendszere szerinte azt üzeni az embereknek, hogy "halljuk a hangjukat, megfogadjuk a tanácsaikat". Ha- ha- ha... „dejó”- hogy életre való vagy, jó taktikus, ügyes fickó! - egyszóval (mai változatában): álnok! Szavak és szavak és duma...

Akkor miért mégis a kioktatás és mindig? Beszéld meg már azokkal is, akik körülvesznek (államtitkáraiddal, frakció vezetővel Rogánnal és Lázárral, a majdani miniszterelnököddel stb.)! Konzultáció (minek?), ahol a kérdésre előre elvártként a válasz? Pénzpocsékolás, közpénzek elherdálása... és már minden erről szól: pénzért és privilégiumokért! Hol a felelősségérzet, meggyőződés és a közérdek? A többség dönt és mégis (mint azt mondottam volt) a kisebbségnek van igaza... de mert a 2/3-ban mindig akad egy ügyes szónoki tehetség könnyen tetszetőssé és elfogadhatóvá tudja tenni a tévedést... (mint azt tette Orbán az internetadó kapcsán is). Mutatott higgadtsággal szónokol- bár a tapintat mellett - a kevésbé tárgyilagost vállalva- a kilátások oldaláról még - így is, mis-másolva (taktikából vagy gyávaságból) hiú álláspontot képvisel mégis (megmentőként előlépve), mert a megalkuvás nem kenyere... csak „falból” mutatva!

A nép már nem hallgat – nem legitimál hallgatással, hanem egyre felfűtött állapotában tüntetésre szólít!

Orbán immár a nép mögé bújna, észrevették korrupciós botrányaikat, most elvárná az emberek védelmét... ám- ha megtenné a nép ezt a szívességet, közben természetesen elveszítené minden erkölcsi tartását, és vele hitelét is. „Nem túl nagy ár ez azért az illúzióért, hogy az Orbán-rezsim a magyar társadalmat majd valamiféle megvalósított keresztény erkölcsi rendként szervezi meg?”

De bizony az!

Fékevesztett hatalommal egyre nagyobb a baj,

zord ítélettel romlik a lét,

fájdalma égbe mar…

Nyomor és éh,

bérül itt a sors játszik- jaj-igénnyel,

hogy álság és sokszínű álarcaival új-reformját adja

a látnok-vezér,

hol megint a más- magyar-mámor rivalg?-- (szőke)

2014. 11. 10.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat