Rémálom...
Volt idő „...mikor besúgni érdem volt, s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, -
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.” Most mi van? - ítéld meg magad...
Gyűlölöm az orbáni rendszert, ez nyílt titok – nem tudom mi okból lett a vezér-személyiség átalakulása... lehet a hatalom ártott meg az „első-számúnak”, avagy egyszerűen az alkalmazkodás képtelensége vitte el más irányba ezt a hatalmat, ám a tisztelet kikövetelése, így önmagában szart sem ér, ha nem kiérdemelt (ilyetén nem is lesz az). A tekintélyelvű már nem tud szolidaritást vállalni- csak magáért a hatalomért lelkesedik, ekként nincs is kire számítsanak az emberek. Vége a dalnak, ahogy mondani szokás. Épp-eszű demokratikus vezető Orbánékkal már szóba sem áll! A diktatúrák nagyjai viszont kész örömmel fogadják Orbánt és viszont- neki kell az EU pénze, de magasról leszarja, hogy mi Európa- Amerika véleménye, ezt hívnám gerinctelenségnek és emiatt is (ha még szövetséges), hogy nem tud- nem tudnak már közemberek sem lenni...
A mai Magyarországon megkövetelt a tekintélytisztelet... bár a jó-bornak nem kell cégér, de mert cégéres, immár az érdem is, a diktátori pohárköszöntőkre ácsingózva telik- asztali felköszöntőkre és érdemeik (amik nincsenek- csak mások pénzén berendezett szép kirakatok) kidomborítására... hízelkedő törleszkedéssel veszi a mintát Orbán Azerbajdzsánról, hogy láthassuk- ő nem titkolja mi lesz, mi vár ránk a Várba költözés után.
Képmutató, álságos politika, ami már nem ismeri a saját kötelességét és emlékoszlopokat emel a hazugságoknak. Beleszól mindenbe és diktatórikus módszereikkel irányítják a vallást, saját kiötlött erkölcseiket aggatják a népre, a család életébe avatkoznak, kificamították az oktatást- az iskolákat szolgai módra kötelezték, tudomány halódó állapotában vergődik – sajtó, közigazgatás, társadalmi szervezkedés saját szájízzel magyarázva... magán- és közjog rámagyarázva már kirakatilag mutatja be az ügyeket...
Hol itt a képviselet, ha nincs gerinc?
Viszont van harag, neheztelés, tülekedés, érdekellentét, marakodások mellett egymás lejáratása, hatalmi versengés, villogás... és a népre hárítanák? Ennek már jó vége nem lesz! Hidegháborút folytatva mindenkivel harcban áll a „bolha” - az emberekben azonban a tanácstalanság ütötte fel fejét- fejetlenség a hatalomban is, és kábultságuk, immár az alvásszerű, ám rutinnal végzett munka mellett is- politikai betegséghordozóként él vissza a törvényhozói feladatokkal.
Nem tűrik az ellentétes világnézetű embereket... a „Jobbikkal” eljátszatnak egy színházat – és „látszat-ellenzékként” osztoznak a hatalomban, aminek eredményeként, lépésről lépésre átmossák az emberek fejét- mert rájuk szüksége van Orbánnak, hiszen egy olyan világot teremt, amelyben meghatározó helyük és szerepük lesz az elkövetkezendő években! Aki nem látja, az vak! Utaznak, agitálnak, izgatnak, szónokolnak, vitatkoznak, fenyegetőznek, híveket szereznek, tábort gyűjtenek, „sereget” szerveznek. A diktatúra szerves részei lettek!
Az ellenzék (akik lehetnének) még mindig magát keresgéli... és nem találja, mert tagjaik leszédültek a hintáról... vagy bezárkóznak, vagy elrejtőznek, semmi képességük az átalakulásra.
Amint látható, a nép- már saját kezébe vette sorsát!
Forrósodik a lélek!
Az orbáni oktatás, gyerekeink- unokáink fejét próbálja átmosni már, a tartalom nem a mai életből merített csak majmolása a 30-as éveknek- egy Horthysta beteges világ átvariált mondanivalójával tanítva, ám az oktatás természetszerűen- természet elleni valóságával élettelen, és vérszegényen a légüres térben... és hatása vitatható, mert megérzik benne a valóságérzet hiánya. Mégis aki szólni mer, az ellen eljárnak- a civilekkel is jól elbántak, de a korrupt vezérek megbecsülve vannak és maradnak a bebetonozott helyeken- iskola, nyelvtudás ott nem számít, viszont a lojalitás, a barátság és a sógor-komaság annál többet nyom a latban!
Buzgó szent-életű hazafiak... ugye? Szerintem lelki-vakok és esztelenek, az emberek megbotránkozását észre sem veszik- vagy ha mégis, másként magyarázzák. Tüntetnek? Na, és? - nálunk kérem, működik a demokrácia! Mondják! Pfuj!
Nos- megismertük, kiismertük ezt a hatalmat... a további- a cselédsorsból és a gazdagok viszonyából már kiviláglik. Elég volt és ne tovább!
Korrupciókból kialakult mágnásaink irányításából én nem kérek, ugyanis – kevés dologból lehet valakinek a jellemét olyan kitűnően megismerni, mint a pénzzel kapcsolatban... a jellemtelenség nemcsak a becsületbe vág- a lelkiismeretbe is, bár ez Orbánéknál egyre gyengébben működik és a kényelemszerető uraink követik őt! Nincs pír az arcukon, ha el kell venniük a szegény adófilléreit, ha el kell lopni a magánvagyont, a nyugdíjakra félretett összeget... de a maguk dicsére repkednek a milliárdok és közpénzből fontossági sorrend nélkül.
Morzsákat adtak- és ó mily büszke erre mind... most a banki megsegítés, ami nesze- és a semmi mellett máris visszaszáll minden megtakarítás...
Hát így menjen a nép - majd a CÖF felvonulására is- mert nyalni kell a hatalomnak. Ha nem is csurran, de az áll- fel mégsem kophat, lesz majd vad- és szeretet és „adjátok meg a császárnak, ami a császáré”! Lengyel- és erdélyi barátaink jóllakhatnak! A magyar még nem szenvedett eleget. Úgy látszik! Majd fog, erre garancia- maga Orbán... „A magyar Szent Korona nevében” jutalmunk leülhetjük!
A sok szabadság, amúgy is szabadossá tesz... :)
…mondj egy imát,
hogy csodába zárja az Úr minden akaratodat,
mert szúr, vág és kínoz a szó,
mi - mondom mint barát -
rám kemény bajomban támad,
hogy akaratod csínját-bínját feltártad… (szőke)
2014. 11. 12.