RE - FLEXI - OK

Hekkelésről...

Gyurcsányra húzták a vizes lepedőt. Az lejött, hogy színház a világ és az összjáték a kormánypártokkal valahol, valakiknél (MSZP) a színfalak mögötti megegyezés következményeként, aminek következménye, hogy már nincs rálátásuk magukra. MSZP egy undorító féreg-párt... nyitott ajtót rácsapta a hozzá közeledőkre! Gyurcsányt hibáztatják és meghekkelésről beszélnek... az egyedüli olyan szónok volt, aki meg tudta szólítani a tömeget (Kuncze és Fodor is, de Szabó Tímea sem másként – jól beszéltek, amiből érteni lehetett!). Mesterházy egy ócska, ezerszer hallott ostoba beszédet mondott – gyerekes semmitmondó szöveg mellett- még kiállása sincs, hernyóként nem megy az összefogás... mindig is magáról- saját-magáról szólt a megállapodás - szeret szerepelni, szereti, ha ő van a középpontban, hogy övé a nagyobb szelet a „sajtból” - már láthatja, hogy kevés – leszerepelt! Lám: amikor az ész az érzékeléstől elszakítva, önmagából jut ismeretekhez... így már- túl a tapasztalaton, puszta agyrémeket hoz létre!
Gyurcsány 2-3%-os pártja tarolt? Igen, mert már nem kicsik, de nagyok és az MSZP fejére nőttek... összefogásra ne pályázzanak, mert az MSZP féltékenysége oly nagy, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni. Debilekkel – önfényező szövetséggel nem is lehet együttműködni! Itt sem szövetség, sem együttműködés nem lesz már, de miért is csodálkozunk (?) - ez már látszott az elején is, hogy az MSZP akarja a hatalmat, a többi nekik asszisztálhat csak... minden ismeretünk a tapasztalatokból fakad, elkendőzni a valót nem lehet- idő, okság, szükségszerűség stb. itt is „játszik”! A szabadság nem valami felemelő állapot, hanem a gyötrő, következményeiben kiszámíthatatlan választás és a kínzó felelősség forrása, az egyén kitaszítottságának és magányának az alapja... hogy ebből mit ért Mesterházy (?) - vélem semmit, más filozófiában érdekelt, hát pukedlizzen a tükör előtt, de magának! Ugyanis az ingatag helyzetű tömegek társadalmi aktivitását fékezik, tájékozódásunkat gátolják, így nem lehet szövetségről beszélni, mert a pesszimizmus tehetetlenségében Orbánnal való harcuk kilátástalan. Nincs bennük meg a gyújtó képesség! Mesterházyék nyámnyila (kicsit polgári, kicsit szocialista) nem haladó, hamis filozófiát képviselnek, nincs bennük meg az egészséges agresszivitás... a Millán is csodálkozom, kemény „utcai” mivoltukat, hogy feladták! Maguk állítottak maguknak csapdát!

Esély elszállt, marad Gyurcsány és megmérettetése magának és pártjának (egyedül) inkább javát szolgálja, mint kárát. Hajrá és ne féljen, mert legalább tisztán állhat a szavazói elé. MSZP és az Együtt máris kezdhet gyúrni 2018-ra, mert az összefogásnak vége! Szanyit „bírtam” eddig, de már lejön az EU parlamenti tagsága és a szó is másként a szájából, ragacsos és nyalós voltában „röghöz”-kötött! Ki az ki- hiteles ma az MSZP-be, talán a szószólójuk? - aki már csak dadogni tud? Mesterházy és Bajnai (akik- olyan korán indítottak?) – akik mára kipukkantak, mint a lufi... és nincs mondandójuk (új) a nép felé... a hatalom szeretete jön csak le, ennek vetettek mindent alá- hatalmi mámorban józanságuk elveszett, mind e mellett Mesterházynak már rálátás hiányában esélyt sem adok! Hogy megszüntessenek valamit, hogy megkezdjenek valamit... hogy Orbán alól kihúzzák a talajt, oda ember kell (teherbíró), de nem önfényező ember... átlátható programokkal. Nincs erő Mesterházyban... Bajnai meg bábként tévelyeg a sorban – a polgári értelmiség soraiból beállt csatlósnak és a „hagyományt” fel sem ismerve (hogy mi kell a tömegeknek) mond valamit (leginkább semmit) egy céllal, hogy a hatalomért küzdene, de ingadozva... a dolgozók, az emberek demokráciája itt is mellékes, mint Orbánnál (ott is csak szavakban, de legalább profin előadva) – elvakultan hajlonganak szolgain, miközben a történet ilyen vagy olyan sajátosságait összetévesztették a demokráciával, ami már keményen diktatúra! A lényeglátás vakokkal és süketekkel terebélyesedik ránk! Választunk, de kit is?
Kénytelenkedünk, és nem kapunk segítséget a gyakorlati valóságban – elavult módszerekkel nincs összefogás (ezt jól ismerte fel Gyurcsány), de hiába rázza és gyapálja a baloldalt, csak nem ébrednek fel... még tökéletlenek és így is (ezzel együtt is) töketlenkednek! Számos problémával kell még megküzdeniük, ha egyáltalán akarnak valamit is... inkább az jön le, hogy szeretnek szerepelni és tét nélkül- csak kizárólag a hatalomért szól a fáma! Súlyos és megalázó lesz a vereség, nincs fegyelem és még inkább nincs önfegyelem, így a másik irányában belátás sincs. Mesterházy leírható veszteség lett szövetségeseivel együtt!
Gyurcsány felgyújtotta a lelkesedés lángját, de mert vezetni nem akar- így hiába a szembenézés a keserű, és kendőzetlen igazsággal... kellene egy igazi harmadik, aki felvállalja (harcosan) a vezetést, az összefogást, akit a „szövetségnél” jobban megértünk.... aki kemény és szilárd, kellően eltökélt és a nép érdekét tartja szem előtt - vagy vezessen Gyurcsány és vállalja fel a következményeket is... mutasson kiutat!
Vagy ehhez már neki sincs bátorsága? Az összefogás kipukkadt és az egyetlen út mára (nem bocsátkozni kalandokba, nem szépítve a keserű igazságot) – hogy összeszedje erejét, hogy lélegzethez juthassunk általa, amelyen most a bomlás és demoralizáció emészt és- ami gátat szab annak, hogy a nép történelmet csináljon. Annak, hogy kik vesznek részt és milyen mértékben ebben a szövetségbe forrt össze-nem-fogásban, a legkülönfélébb egyéni okai vannak, de az egymástól eltérő és egymást keresztező motívumokon keresztül a társadalmi viszonyok, az emberek helyzete, mint általános tényezők törnek maguknak utat. Ezt egyedül Gyurcsány ismerte fel! Ö képes csak egy radikális összegzésre!

Véletlen volna – mindegy is – ha szükségszerűségből fakad... tipikus jegyei és formája- vonásai közelebb állnak hozzánk, mint- amit az összefogást hirdetők, de önmagáért- önmagának a hatalommániákban-testesült- maguk szószólói sajátosságain a jellem-ferdültek viszonyaiból kinövő jövő-gondolat ad!
Színházat játssz a baloldali együttes... Ördög és angyal harcában drámáznak – amelyben a főhős szakadatlanul olyan dilemmák között vergődik, amelyekben a választás csak aközött van, hogy több ember vagy kevesebb ember pusztuljon el (félünk vagy nem- félünk, vagy erő és erő-szak aspektusai), és a választásban semmiféle társadalmi eszme sem segíti a hőst („hőseinket”: Mesterházyt és Bajnait!). Nincs önfelismerés, nincs tehetség! Így a rossz folyamatosság sem szakad meg – nem lesz minőségi változás- sem alap a jogra, az erkölcsi és más eszmék létrejöttében  változás (már érdeklődés hiányában) elmarad...

A történelem fintora, hogy nehezedik a „hagyaték”
ezer-újként ágaz-bogaz
                           valamiképp a világkép
a hátrahagyott fellelhetők között szánalomra vég-kép.
Szégyen bennem és még sok kelhető már másképp-
érzetre ellene (amíg lehet) –
                           kellékeivel mégis
botrányaiban áramlik,
                           lüktet, zúg a ferdeség...
míg ránk nyugszik megaláztatásra  - az „alló mars innét!”
Káoszában intelemmel:
                           „vevő” a rész,
felhízó feketeségében időn és terén kiről- kire éget érzést!
Fullasztóan nehéz a lét- a semmi-fény itt is homályba vész--(szőke)

2013.10.24.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat