RE - FLEXI - OK

Anomáliák...

„Az interneten terjed egy videó Pálffy Istvánról, aki egy parlamenti felszólalás közben odament a szocialista Józsa Istvánhoz, és egészen szokatlan módon félbeszakította a képviselőt. A KDNP szóvivője előbb kezet fogott Józsa Istvánnal, majd elköszönt tőle, ezt követően pedig odament a jobbikos Nyikos Lászlóhoz, akinek ugyancsak mondott valamit. Pálffy ezután elhagyta az üléstermet.”
És? - mi a probléma? Megpróbálta - és sikerrel – kimutatni lelkiállapotát- erőt (bátorságot) gyűjtött előtte. Istenem! Természetesen lesz magyarázat rá... tettre váltott, így nem volt tartózkodó és zárkózott, aki a szavak függönye mögé akarná rejteni érzelmeit vagy hangulatát helyéről (ahogy az szokott és illene is) - és a közvetlen kapcsolatot választotta: a szemtől- szembe formáját (ezzel az illemszabályokat felrúgta ugyan ,és kicsinyt szokatlankodott)!
Mellesleg a képviselősége előtt köztudott volt, hogy a whiskyt szerette. Bocs' Pistám... egészségedre! Utólag senki ne vesse szemére, ha ott és akkor nem szondáztatták! A mutogatás (a jobbikosoktól) nem bizonyíték... ebben a mesebeli tündérországban már annyi minden megtörtént (amit észre sem vettek eddig!), pont ez szúrna szemet? Lesz még olyan is, aki majd dalra fakad... esetleg még el is huzatja a nótáját (még most- mindig másnak)az élmények zűrzavarában. Ugyanis már vannak olyanok is, akik azt sem tudják hol vannak... láss!- ne csak nézz! A megriadt-élmény zűrzavarának látszata tehát a tudatos „alkotás” világos rendjének adott helyet. Odadobta magát a magyarság céljaiért...

Amit észre kell venni, az – az, hogy munkát szerzett Orbánunk az értelmiségnek is (hál' Istennek, bár a millióhoz így is kevés) – ideje volt : „Négyezer közmunkást foglalkoztatnák a kultúrában 2,5 milliárd forintból. A programot a Nemzeti Művelődési Intézet indította, célja, hogy a nemzeti kultúra terjesztésére használják a közmunkásokat. A munkások kiadványokat gondoznak majd, faluházaknak szerveznek programokat, adatbázisokat építenek és archiválnak.
A kulturális közfoglalkoztatási programot a minden megyében közművelődési módszertani irodákat működtető NMI koordinálja. A kezdeményezésnek köszönhetően 3706-an jutnak munkához közfoglalkoztatottként, mellettük 160 területi koordinátor és 134 asszisztens dolgozik majd bruttó 100 ezer forint körüli fizetésért.”
Ugye- ez már nem olyan megalázó? Ez pozitív – már uncsi volt, hogy két diplomával is voltak olyanok, akik havat lapátoltak, vagy virágot ültettek... talán ennyi megkülönböztetés kellett is, értelmes munka a tanult embereknek.

De ott vannak még a hajléktalanok, egyéni sorsok ugyan, de társadalmi problémaként mégis- nem beszélve a négymillió nyomorban- szegénységben élő emberről. Nem pofázni kellene, hanem döntést hozni a politikusoknak (akik képviselők, de magukon kívül senkit fel nem karolnának)- ha nyomást nem gyakorol a társadalom rájuk! Hajléktalan nem tud nyomást gyakorolni- a létminimum önmagában egy szám, azzal nem sokra megyünk (álságos hazugság amúgy is, ha 37 ezerből és 22 800 szoc. ellátásból kell élni) – a múltról ábrándozó nagyjaink zsebét kell kiüríteni, leváltásukról gondolkodni, ha nem dolgoznak csak pofáznak maguk között valamiről, amit nem is ért a többség...
Orbánék a maguk fényezésére több pénzt költenek el, mint a hajléktalanok lakhatására, és- vagy a szegénység megoldására szánt összeg – nincs találékonyság és nincs megoldás-felé- mutató szándék sem. Reményeink vesztek, az ellenzék sem másként csak magáért, regélnek valamit ugyan a vesztett illúziókról, tévedéseikről (bocsánatért is esedeznek)- de tenni csakis a polgári korlátok közé szorult szegényes (?) - de biztonságos életük biztosításáról szól... nyugdíjuk megtartása mellett a bér és emelése (akik a korban benne) – mások a saját zsebbe használt lehetősséggel élnek. A négy év napjai így telnek el, majd jön az új forduló és kezdődik elölről az egész...

Választásról...

Nyakunkon immár és érezve – valahogy már beugrik a képbe és előttünk festi át a gondolatot és az érzelmet – kinek, kinek reakciója magánkörülményeiből- motiválva már nyílegyenesen halad mondanivalóinak összegezése felé.
Kérdésem... feltetted e magadnak, ha Orbán nagy véletlenül leváltásra kerülne, akkor mi lenne? Ha feltetted és gondolkodtál is felőle- rájöhetsz, hogy semmi, de semmi nem fog változni. Alkotmányuk alapjai már fel nem szedhetők, ehhez az esetleg győző létszáma nem elég, hogy változtasson... akkor miért ez a nagy hév mégis? A hatalomért? - mert nélküle már élni sem tudnak. Vagy: még nem elég gazdagok politikusaink és kellene a rokonságnak is valami? Nem könnyű dolog párszóban kifejezni a teljes azonosulást.
Tehát, nem változna semmi... mert Orbánék vezetnék tovább az országot- a lefektetett törvények jogán és okán irányítanák úgy is, a kormányzati politikát... ami- ahogy és nyilvánvalóan bizonytalanságot szülne, és állandó veszélyeztetése mellett a hatalmi-ágakban. Itt az mszp és az Együtt vele (már aki(k) velük együtt lenne??) egymást csalva és sunyin keménykednének egy talpalatnyi helyen (ki- ki a maga területén és híveivel), hogy lábukat megvetve, ahogy megfeneklenek majd politikájukkal – és persze a lét mégsem jobbul, hanem csak romlana tovább... a nép meg sírna, hogy miért nem hagyta kibontakozni Orbánt... ez a sunyiság a lét hatalmas csavarja. Sok-mást fel sem említek (programok- amelyek ilyetén kivitelezhetetlenek lennének, pénz hiánya, az MNB Fidesz vezénylete továbbra is Matolcsyval, az EU-s pénzek nagy részének lehívása és elköltése ellenőrizetlenül stb.) - lehetne sorolni a hogyant és a miérteket, teljesen feleslegesen, mert – mint látjuk minden irány a Fidesz hatalmát erősíti, véges és végtelen arányaiban betekinthető terét (szűkítve), és általuk- felénk, még sokáig kesergésre ébren tartva minden érzést. Nem értem az ellenzéket... de már a népet sem – változtatni akarunk? - demokratikus eszközzel igazolva a diktatúrát? És utána? Imádkozunk és dolgozunk?
MUNKATÁRSADALMÁT (MERT A KÁRTYÁK LEOSZTVA, CSAK SZÍNJÁTÉKRA ELŐADVA) ÉLTETVE- ZSUGORODIK RÁNK ÉRZÉKELHETŐ VILÁGUNK!
Csalódás van (csalódni is fogunk) – a túláradó optimizmus sehová sem vezet... a politika - tetteikben - folyamatos leleplezésben, csak bonyodalmában van (nem vígjátéknak előadva) a hatalom, mely így lett konfliktusaival eleven és rám (ránk)-erőltetett állapotában- munkájában egy korhoz illő lassú hervadás következménye. Itt, hogy is állhatnék a vártán gyúlékony-lélekkel? Válasszak? -ugyan kit? A tudat és az értelem hiánya, erkölcsi értékrendjében, esztétikai ízlésében csak veszélyeket hordoz... nincs eszme, ami mögé csatlakozzunk...
Egy politikai célzattal (éppen passzív oka miatt) az ellenzék „harci” felszólítása egy bágyatag-bánatban csak reménytelenséget indukál. Sors- és tényein csak az ábránd elmúlását adta – ezért értelmetlen és értelmezhetetlen az ellenzék akarata.
Orbán, ha nem Horthy időket „kajtatná” vissza, és a „gyarmat” szó helytelenségével a századelő ízlését nem ruházná ránk... a teljes hangerő persze még nem a teljes erőbedobás – mégis rossz érzetét kelti gyakorlatának és túl-áttetsző képileg, amit meghatároz egyéni élményeibe belefeledkezve! Játéklehetőségét célzatosan tárja elénk... csak a múltból csengő hang rejtelmességével. Ami nekünk egy „siratónak” hat a múlt szomorúság-ténye miatt... ám közben ellenállhatatlan inger kényszerít bennünket, hogy másként is figyeljünk a körülményekre – hogy a mindig más-beszédek más fonalán vonjunk különbséget- szemünk, fülünk álmélkodására! A Janus-arcok már nagyon eltorzultak! Hol van már a ragyogó intellektus, akire felnézhetünk? A világosságot kedvelő elme, mert a most itt (a jelen) retteg és életért esdekel! Múltat idézni csak hazugságok sorozatán át lehet (a történelem, mindig is átírva kényre kedvre, a hatalmon lévők érdekének megfelelően volt és van)... és az eredmény mindig kijózanító és borzongató – más távlatokat ad!

Kemény a világ és ámít,
megrongyolódni itt díszbe öltöztet...
Formáin mozgolódik a kívánatos is,
izgulva szorong, így lett
             hogy rendjéből zökkentik
és zavarát oldva zavarodik-
A valót ki tudja már? Választani kit
és hogyan, ha felettünk kellékein
eddig is - egymagán létezett itt...
ezután már az idők végezetéig?
Csupán csak jóvoltunkból létezik –(szőke)

2013.11.09.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat