Meghitt hangulatban?
Nehéz az élet, a sok száj csak beszél.
Azt már tudom, az „újmódit” még tanulom,
Tanítják… tudni sohasem fogom (!)
Így, vagy úgy, konok-teremből elszöknék már bizony.
Okom volna bőven… hogy a miértekkel összefonódott,
S kérdőjelein rozsdúlt az akarat, meg is tépázott „gondoskodón”-(szőke)
Lépten-nyomon csak változás negatív formáját tapasztalom... nincs ellenzék, pláne nem váltó - a bravúros megoldások immár befejeződtek. Virtuóz könnyedséggel „basszák” át a népet! Lépten-nyomon a példa csipkézett mondataikkal stílustalan, így lenne vigasz az emberi szíveknek, hát biztos sikerül is valami... csak fölfogni nem lehet és mire vélni, hogy a „több” hol rejtezik, mert- amit látunk egy kullogó „bagázs” fennhéjázó gyönyörűségében az mszp-nél maradó vezetés kapcsán, az-az, ahol csak róják hatalmi-köreiket mindent-elhagyó- ügyeskedéssel... meredek-járta disszonanciák sűrűjében sóhajtozva a nép elviselt fájdalmaira. De tenni érte- jaj.. csak beszéddel- aggódással átölelő karokkal összefüggéseket nem látva , csak „verlklifutamokkal” ívelt hatáskeltés az egész!
Mesterházy egyetért Bajnaiék programjával – gondolati elemeikből építkezik... de ezt is- egy irigységgel kifulladó sajgást varázsolva - így is, imigyen ad élményt a kifejezésmódnak: mi is kelti itt a gigantikus teljesítményt? - ezért ilyetén sem magyarázatával, sem a hozzáállással nem tudok mit kezdeni – csak fel ne ébredjek! – hogy ellenükre adjam a voksom (mert baloldaliként, ami – mint olyan – nem is létezik már)... Bajnai dolgozik, Mesterházi arat?! Polgári valójuk jó bizonyítási lehetőséget ad a középosztálynak, de mi van a szegényekkel, a munkásokkal a parasztokkal (mert ez volna a baloldal alapja!) - kapitalizálódnak rendesen és növelik kételyeinket, amit eddig is sejtettünk, hogy rájuk sem számíthat már a nép!
„Bajnai Gordon mögött álló értelmiségiek ugyanis azt gondolták, hogy a politikai centrumban létre lehet hozni egy új, erős középpártot, amelynek az egyik „ága" azok a jobboldali érzelmű, felvilágosult polgárok, akiknek elegük lehet Orbán Viktor Keletre nyitó, a Nyugatot egyre többet savazó politikájából és sajátos hatalomgyakorlásából. A Bajnai-által meghirdetett korszakváltás koncepció logikája az volt, hogy harmadik erőként a MSZP vs. Fidesz kétpólusú kormányzati váltógazdaságot meg lehet törni. Másfél év után azonban azt lehetett tapasztalni, hogy a jobboldal „progresszív” szárnya – idézi a lap a forrást – „inkább elfogadja a bigott kereszténydemokratákat, a MDF-ből megmaradt avíttas, Horthy-imádó népieket, a populista exkisgazdákat, mintsem átszavazzon Bajnai Gordonékra”. Inkább egy akolban maradnak az egyre inkább kínos Kerényi Imrével, és más, számukra is olykor megütközést okozó „mélymagyar, árvalányhajas értelmiségiekkel,” mintsem átigazoljanak a volt miniszterelnök új mozgalmához, ahol volt SZDSZ-es személyekkel, és ex-LMP-sekkel lehetnének társutasok. Ebből a szemszögből nézve a politikai centrum üres, az oldalak nem átjárhatóak. Még a „lázadó” értelmiségiek minden tagja is inkább belső emigrációba vonult, mintsem Bajnaiék mögé álljanak. Az Együtt stábja vért izzadva kereste azt a jobboldali értelmiségit, aki szimbolizálhatná ezt az „átállós” folyamatot, de senkit sem sikerült leigazolni.”
Pedig épp „terjedelme” is, hogy faragja az anyagot, petrencének elébb, majd ostornyélnek és immár csak fogpiszkáló lett belőle, ha el nem faragják végleg (nem szó szerint Kunczétól!) - hol érezve a „nagy” mondanivaló erejét – amúgy haladvány szerint is első, második, harmadik besorolásra - hogy törvényeiken érezhessük kikezdhetetlenségüket politikai értelemben, mert emberileg érthetetlen tesze-tosza teljesítményeik csak félreértésekre adtak okot eddig! Nem választok (!) - továbbra is logikátlan, élménytelen kritériumok és külső szempontok akadályait ugrom (határt nem ismerő indulatban), a lehetőségek végső határán kibukva- az erők értelmetlen összecsapásának „rommezején”!
Gyurcsány csak oknak kell! Rossznak vallva eddig is – sötétre festve - épp általuk, most a hangulat kívánalmainak tesznek eleget (gyakorolnak kegyet), és fogadják a nehéz pillanatban (okkal). Felfoghatatlan, hogy ő is belemasírozik a csapdába! Sorsát jellemzi a hangulati tartalom itt, bár áttétel differenciálja egy-látomásban és kimondva: „Földnek fekete göröngye felszállottam mélységes éjszakámból sápadt arccal, fel a nap elé, a fény alá... S himnuszaimat zengettem feléd! - és harsogtam s rajtad feledtem szomorú szemeimet: vigasztalan örökkévalóság!” Érzékelés egyértelmű, vonzás és taszítás keveredik benne (!) - sajátos megjelenési formája... önkényes megállapítással: drámai!
"Imbolyog a világ – nem a hajó részeg.
Mi meg varázsolunk.” Vagy választunk tán'?
Utcasarok posztolt – zárójelében már másra vadász más,
csak fuvola-dallama erjed e világi vészkijáratán,
szabadságból szabják adósság-leplét üreg-éjében
értelmes ősi- igéző tekintettel.
Nem a szót vonják el- csak a szavak lelkét bennem...
Szétnéztem- még egyszer - nehogy tévedjek -
véletlenül, aztán hátrahagyom „ezt a világot is
mint a többit,
hogy többé vissza ne térjek”--(szőke)
2014.01.11