RE - FLEXI - OK

8:1

Huh! Magyarország jobban teljesít? Bizony! - csak nem mindegy milyen az előjel (+/-).
A vereségre egyébként szombat délutánig Orbán Viktor még nem reagált. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikáció igazgatója viszont fejeket követelt a facebookk oldalán. Deutsch Tamás visszafogottan vette védelmébe a stadionokat a Twitteren, szerinte a focit kivéve Magyarország jobban teljesít. :)!
És megjött a válasz a Vezértől is: "Elhiszem, hogy nagyon elkeserítő a vereség, de azért ne a foci szemüvegén keresztül nézzük Magyarország teljesítményét, mert a focin kívül van más is, és az ország, az emberek, abban részt vesznek munkájukkal hozzájárulnak, hogy az ország ha lassan is de felfelé haladjon a 2010-ig tartó lejtmenet után” – áll a védőmonológ Orbán oldalán.
Na ja- az sem mindegy honnan nézzük, mert a nagy-szavak mindenhatóságában, meddig előre és meddig vissza, hogy viszonyszámaiban igazodjunk... reménységben telve utó-piásan a „forradalmi” folyamatban, mindenki a boldogságkeresésben lelhet utat – bár az idő az élet - és itt volt, van és lesz talán adakozásból fenntartott, kígyózó-soraival az éhségkonyhák előtt: amiben – hála Orbánnak- Magyarország mára jobban teljesít! Felfelé a lejtőn? Reménység bástyájaként itt áll unortodoxia... egy percnyi árnyék (mint két félidő a pokolban) nem vakít meg bennünket, semmiféle kín se fog halálunkhoz vezetni... de mert nincs közös harc, csak a Fidesz és Orbán harca van, így a program is elmarad (bár vizionált-valami azért van – a „szörny”, mint gondolat Orbán fejében), de elmélet az előbbiek okán nem kristályosodhat ki a nép javára!
Nézzük az elejét, véletlen-e a véletlen? - az egybeesés a nemzeti szlogenekkel, a társadalmi szerződésen át- a fülkeforradalmától (amit már letagad Orbán) – csalás , hazugság, volt és ma is az -csak pár hónapnak kellett eltelnie, amíg az egyszerű emberek is észreveszik- itt valami nem kerek (!) - csak az MSZP nem vette észre a sokat-ígérő bajt! Üres ígéretek, burkolt megjegyzések ködös tartalmai adták az alapját immár a sejthető jövőnek... oligarchák, mutyik és elterpeszkedés az ország felett! Lám! - a történelem nemigen ismer diktátort, aki ne a nép, a lelkek egyetértésével indokolta volna a maga parancsuralmát -és megkongatta  Orbán a lélekharangot, a demokrácia felett...
a népet beilleszti a nemzeti társadalomba, rányomva a stigmát (mert kiderült) ki az ki- gazdag lehet, és ki- szegény és arcizma sem rebbent! Mára kiderült, hogy képtelen átérezni a nemzet sorsát! Stadionok építése és a 8:1-es vereség, immár mindent megmagyaráz – csak mohóság kíséri, és kezdetét vette egy erkölcsi romlás, az ellenzék leesett állal, meglehetősen értetlenül (vagy csak játszva?) indokolja értelmetlenül a köztük fennálló viszonyt és az anyagiasság dogmáját... ”régen voltunk ilyen súlyos helyzetben, mint most”! De mitől is lennénk jobb helyzetbe, mitől is teljesít jobban az ország?
A szavaktól... amelyekkel az özönvíz feltartóztathatatlan féktelenségével árasztja el a hazát a kormány elnöke.

8:1-re kikaptunk... a nagy közéleti csinnadratta közepette „megrészegült” eredményességétől Orbán... a Fidesz mámorával elragadta a hév - mert mondják, hirdetik, hogy- amit elakasztott a bal- a jobboldal ott beindította a felemelkedést , a jóllét felé vezető útra mutató gazdaságát – s zengeti az egyszerű lelkek legérzékenyebb érzelmi húrjait... ömlik a szózuhatag, az öndicséret, a fényezés is így. A számok átírása, Matolcsy kinevezésével csak mássága és a tartalékok fogynak. Jobban teljesít az ország... látszatra talán, mert szépek az utcák, a terek - de a mély-szegények putrija nem kerül az útba mégsem. Politikus-e az ilyen ember vagy kalandorként csak, aki jól őrzik a titkot?  Mi is jellemzi? - a felületesség mellett, a felelőtlenség, és mindenki alant, akik felé szól a parancs, melyben- meglévő alantas cselekvésével a hitványság, silányság, jelentéktelenség mellett, a hozzá-nem- értésé a szerep és fő, hogy kölcsönhatásaiban az érdek jut kifejezésre. És a Fidesz fékevesztett kalandorai a mélybe taszították Magyarországot, magukat mégis politikusnak nevezve, s tetteiket nemzeti politikaként hirdetve!
Hol már az- az idő és a mód, ahogyan az ember lelke örült, amikor még álmodhatta, hogy szabad?

Olyanfélék, persze- hogy olyasfélénk emberekkel
kik- negatív „elhajolt” okkal bírtak és bírnak,
                  afféle önvigasztalásba-képedt-
                  keserű-szájakkal,
                ahogy ostobát játssz a léttel
bűbájt varázsol nap mint nap a jelen egére,
megtagadva kell látnia, hogy illendőség áldja
terméketlenségre mégis, így hát ledőlve egy- ház falára
cső- látásra beállva tényre...
                „lubickoljon dicső gyanútlanságában”
                minden porcikája – hangulat-skáláin szeszélyre--(szőke)

2013.10.13.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat