RE - FLEXI - OK

Paródia-csömör...

. „Az óvatos mondatok ideje lejárt, a kormányváltáshoz bátorság és igazságbeszéd kell.” (Gy.F.)

„Korábban a kormányfő ilyennek nevezte az őszödit is. Új pártja, "Az igazság Őszödről" címmel készítette videóját. A DK aktivistái egy szót sem szóltak az őszödi beszédről, viszont annál többet idéztek belőle.”
Hozzátenném-, hogy helyesen... ideje van!
„Egy nő, aki nem retten meg sem Orbántól, sem pribékjeitől, sem az utcán grasszáló náciktól. Azért küzdök, hogy Orbán velejéig korrupt és rohadt rezsimjét közösen eltakarítsuk.” (Vadai Ágnes)
Tetsző hozzáállás!
A kérlelhetetlen politikus képe, ahogy betölti a tapasztalat... lám!
Tetsző hozzáállással a DK az összes „lámpásait” bevetette – teszem hozzá helyesen – megmutatják, hogy mennyire nem tudunk nélkülük látni! És bár egy unalmas európai együtt-létet akartak, ám mára már nem is olyan unalmasan... mutatják a felvetések: hogy Orbán nem minden – sőt – ilyetén munkálkodásában inkább semmi, s az érzet még ennél is rosszabb.
Orbánunk hiába szónokol kibérelt helyén a Kossuth-rádióban, ahol nem csupán-csak  kupán csap, nem csak elvi síkon mozog, „súlyának” hangot is ad – jaj!
Mondhatnám humorral a Vezérről: alacsonyan szállva mélyen szánt, majd vérszemet kap az ökörszem- és lenéz … (mire fel?) - átnéz rajtam üveges szemekkel, így van ez, ha vérszemet kap az ökörszem... majd betol egy sört, mert jól végezte dolgát!
Máris értek az erőből... erőből élek erőlködőn – alig érintkezem, mégis csak a szavak labirintusában bújhatok el? - és még csak a reménybe sem kapaszkodhatok... mert nincs semmim – kifizettem a bankot- ára: féláron házam volt... (mára már hazámat is veszíthetem!) - mégsem- a minden mellett sem- erről szól a gyakorlat, csak szájal szájjal a kis-Napóleon magáért nyugtatólag! Hogy egy nép teljes nyomorában félelemben mivoltában (!) - kit érdekel (?) – a szónokot sem, aki „torzszülöttként” került a még nem cenzúrázott anyagba... mert jóváhagyta Ő (hisz' minden királyi már), s így lett helyzete- a szövegkörnyezet  új-értelmezési- keretében irónia.

Na – jó! - ez a „mű” (amit írtam) nem kellő színvonalon ad egy színvonalat, ennek megfelelően a számtani aránypár elvén működik, mert úgy aránylik az irodalomhoz, mint a jelenlegi politikai helyzet Európához! Így is olvasd! Olyan komolytalan vagyok, amilyen a helyzet. Bohózatként élem meg- mást nem is tehetek... így a jókedvem „fényében” másként élem mindennapjaim. Humorral, mert az is kell – a halált is kinevetem! Hiába kerülget, köröz Orbán-képivel, valamilyen jelenséget létrehozó okával, mert a jelenség mellett találhatunk más jelenségeket, melyek időben megelőzik azt. Idealista bohózat, csak feltételezi a célt-adó lényt... a képzelet játékával, hogy gyúr „tökéletességre” Orbánunk... mely tevékenységre csak látszólagos – célszerűségre megkérdőjelezett, így levezényelt célszerűségeket magyaráz bele a jelenségekbe, ezzel le is vezénylett! Társadalmi viszonyokkal nincs képben- emberi szándékokat nem ismer, csak saját vízióit építgeti – előbb- utóbb magára gyújtja ő is pszichiátriai-szobáját, mi anno Széchenyi! Így hozza, napra világosan az ok ismétlődéseivel, ugyanazt az okozatot irracionális tényezőin - a valóság tényezőit figyelmen kívül hagyva.... ok és okozat elhanyagoltsága kölcsönhatásain, mert a tünetek, betegség-összefüggéseivel helyezhetők az összefüggések sorába.

Veszett szükségszerűségében a lényeg (csak a lényeg nincs meg), az a bizalom. E nélkül semmi nem megy... ezt a bizalmat a nép nagy része – most, mint a voltban is Gyurcsánynak adja meg! Furcsa? Igen – mert egyszer már megszaladt, lemondott, mellyel kimerítette a „különös” fogalmát – mégis élen áll! Nem véletlenül fél tőle Mesterházy (nyomja is ezerrel), - és Bajnai, aki elhatárolódik tőle! Orbán ugyancsak féltékenyen vizslatója, mert a véletlen lehet (esetleg) a szükségszerű kiegészítője is. Tipikus egyedi okaiban – a feltételek vonatkozásában a megközelítő feltárás továbbra is a véletlenek felé mutat Gyurcsánynál, mert egyrészt: nem is akar kormányozni... másrészt: előrelátó meglátásaival- felismerései csak lehetőséget adnak a célkitűzések eredményes megvalósítására (kicsit európai, kicsit unalmas jó-létben - a „hordozó” anyagi viszonyoktól is függetlenül - csak elvont eszme formájában létezhetne), de a hosszú-évek orbáni munkájával megszületett agy-mosott „zombik” mindent felülírnak!
Kecskének sem kell már a káposzta, ha a torzsa kirohadt belőle... „a vátesz meg lóvátesz” - miért mégis, hogy a kor szelleme itt lopakodik: a kísérlet kísértete immár bejárta Európát – „ha az időnek lenne ideje, biztos, hogy eljárna felette”! Orbáni ő-tökéletességek megoldják a „csomót”: mazochista pillantást vetvén a nyüzsgő, szánalmas véglények tehetetlenkedéseire, hogy már azt sem kell mondanunk, hogy firkálunk, inkább firkálgatunk apróbb szörnyűségeket, a „hathatós” elrettentés reményében... mert megszülettek és ránk telepedtek, a gonosz-irigy- hitvány notórius analfabéták tévedés-világbajnokai és lettek érték-vaksi kontraszelektorok (immár mutyik után- rezsicsökkentésben érdekeltek)! No- ezt jól összekutyultam!

Oldás és kötés és ámítás a tág világban,
vitákkal- hol mindig másnak van igaza...
                     magamban hágy hidegen
(mint magányos szigeten) – magammal
tébolyra fogva baja, és gond halmazatban
szétterjedő haragban szerteszéjjel -
hol lerogyni is gyáva-
                      érzet takar fényt
hol már riadalmával a vágy itt... mit szűrt a ripacs
bárgyú-szerepében kóborolva a tejútnyi csillagokkal--(szőke)

2013.10.06.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat